Mégis, mihez kezd a Fidesz a kétharmaddal? Királyság?
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAkár királyságot vagy nagyhercegséget is bevezethet a Fidesz, ha kétharmados többséghez jut. Orbán Viktor választhat, hogy kancellár vagy erős jogkörű államfő lesz-e.
Akinek kétharmada van, mindent megtehet
„Kétharmados parlamenti többség birtokában nemcsak az úgynevezett kétharmados törvényeket, hanem az Alkotmányt is módosítani lehet” - mondta a Vasárnap Reggel érdeklődésére Halmai Gábor alkotmányjogász. Az ELTE Társadalomtudományi Karának egyetemi tanára kifejtette: egy kétharmados törvény módosításának szándéka nem alkotmányjogi, hanem politikai kérdés. Az alkotmányjogász emlékeztetett arra, hogy 1994 és 1998 között a Horn-kormánynak az MSZP és az SZDSZ koalíciójával kétharmados többsége volt a parlamentben, de egy országgyűlési határozattal gyakorlatilag politikai önmérsékletet tanúsítottak az Alkotmány módosításával kapcsolatban.
Választási törvények saját szájíz szerint
Komolyabban Medgyessy Péternek a kisebb parlamentről szóló javaslata óta van vita a választási törvény módosításáról. Minden párt egyetért abban, hogy a jelenleg 386 fős Országgyűlés létszámát csökkenteni kell.
Kiszelly Zoltán politológus: A parlament létszámát szinte biztosan csökkenteni fogják, ezenkívül az önkormányzati választás időpontjának eltolása is lehetséges. Ezzel azt akarná elérni a Fidesz, hogy a helyi választás ne függjön annyira az országos hangulattól.
Juhász Attila politikai elemző: Az Alkotmányban rögzítenék a parlament létszámát, ám meg kell mondaniuk, ehhez miképp alakítanák át a választási rendszert. A jelenlegi rendszer a Fidesznek kedvez.
Állampolgárság a határon túliaknak
A 2004. december 5-i népszavazás óta is napirenden van a kettős állampolgárság ügye. E kérdést legutóbb Orbán Viktor vetette fel: egy márciusi beszédében kettős állampolgárságot ígért, mondván, hogy - az érvénytelen - népszavazáson az igenek voltak többségben.
Kiszelly Zoltán: A nem EU-s országokban élő magyarok kettős állampolgársága merülhet fel. Az összes határon túli magyarnak járó állampolgárság ugyanis bizonytalansági tényező.
Juhász Attila: Nem biztos, hogy a Fidesz számára a 2004-es népszavazás tapasztalatai alapján politikai haszonnal jár, ha kiterjesztik az állampolgárságot a határon túli magyarokra.
Új tüntetési szabályok
A gyülekezési törvény módosítása a 2006. őszi zavargások óta van napirenden. A Fidesz nem támogatta a jogszabály szigorítását, így a változás az utóbbi évek sürgető fejleményei ellenére sem valósult meg.
Kiszelly Zoltán: Egyértelműbbé tennék a rendőrség fellépésének lehetőségét, tisztáznák a spontán tüntetés fogalmát.
Juhász Attila: A Fidesz eddigi kommunikációja arról szólt, hogy 2006 őszén törvénytelenül lépett fel a rendőrség. Kérdés, mit akarnak majd kormányzati pozícióban, mert például a gyülekezési jog kiterjesztése nem feltétlenül lesz a Fidesz érdeke. A szélsőségesekkel szembeni fellépés esetén pont nem a liberalizáció, hanem a szigorítás lesz az érdeke a Fidesznek.
Áprilisra született meg a médiatörvény módosításának tervezete, ám a Fidesz rögtön jelezte, nem támogatja. A törvény továbbra is a pártok hatáskörébe utalná a médiatestületek, például a mai ORTT tagjainak jelölését, az Országgyűléséhez megválasztásukat, kétharmaddal.
Kiszelly Zoltán: Olyan kérdéseket kell rendezni, mint a közszolgálati médiumok összevonása és finanszírozása, a digitális átállás, a külföldről sugárzó magyar adók, illetve a reklámok a közszolgálati médiában.
Juhász Attila: Az lehet a kérdés, kiújulhat-e az 1990-es évek elejére jellemző médiaháború. A médiatörvény esetében mulasztása is van a parlamentnek.
Finomítás az önkormányzati rendszeren
2006 júniusában a Gyurcsány-kormány a megyéket a régiókkal váltotta volna fel. A javaslat egyebek mellett a Fidesz ellenállásán megbukott.
Kiszelly Zoltán: Kétharmados többség birtokában a Fidesz már támogatná a megyéket felváltó régiós közigazgatási rendszert. 2006-ban ez azért nem volt érdekük, mert az önkormányzati választás előtt nagyon jó pozícióban volt a párt, és fontos volt, hogy a megyékben többséget szerezzenek.
Juhász Attila: A budapesti önkormányzati rendszeren változtatnának. A megyei közigazgatás regionálissá alakítása politikai konfliktusokhoz vezethet a Fideszen belül, hiszen számos érdeksérelemmel járhat.
Vissza a háromheti ülésezéshez?
Emlékezetes, hogy az Orbán-kormány alatt háromhetente ülésezett az Országgyűlés. Az akkori ellenzék a kormányzati ciklus alatt végig hevesen bírálta ezt a gyakorlatot.
Kiszelly Zoltán: Visszaállíthatják a parlament háromhetente történő ülésezését, ami kétségkívül hatékonyabb képviselői munkát tesz lehetővé, viszont csökkenti az ellenzék megszólalási lehetőségét.
Juhász Attila: A parlamenti szokásjogot érintené a házszabály jelentős módosítása. A háromhetente történő ülésezés annak idején eredményes Fidesz-ellenes kampányhoz vezetett.
Mentelmi jog helyett felelősségre vonás
A mentelmi jog a képviselő tevékenységének zavartalanságát hivatott biztosítani. Adott büntető, szabálysértési mentelmi ügy vagy büntetőeljárás-jogi intézkedés előtt az Országgyűlés dönt a mentelmi jog felfüggesztéséről.
Kiszelly Zoltán: Módosíthatják az embereknek leginkább nem tetsző képviselői szabályokat: például hogy a képviselő köteles-e megfújni az alkoholszondát, átalakíthatják az összeférhetetlenséget, és változtathatnak a vagyonosodás kérdéskörén.
Juhász Attila: Kétharmados többséggel fel lehet függeszteni a mentelmi jogot.
