Erre a következtetésre jutott az EurActiv Románia háttérintézménye, a Részvételi Demokrácia Európai Intézete (Qvorum) most közzétett jelentésében.
A tanulmányhoz csatolt ranglistán 146,8 ponttal első helyen álló Németország példátlan módon négy bizottsági elnökséget, nyolc alelnökséget, három politikai csoportelnöki és három csoportalelnöki posztot szerzett meg magának. Rajta kívül az élbolyba tartozik még második helyen Franciaország 119 ponttal és Olaszország 113,7 ponttal. Száznál némileg kevesebb ponttal rendelkezik az Egyesült Királyság (96,3) és Lengyelország (90,8).
Utánuk nagy űr, majd Spanyolország következik 60,5 ponttal, amely a jelentés szerint a hasonló népességű Lengyelországgal összehasonlítva alulreprezentáltnak minősül. Hasonló helyzetben van Hollandia (25,6), amely a Qvorum szerint Belgiumhoz (38), Portugáliához (29,8), Magyarországhoz (29,1), Svédországhoz (27) és Ausztriához (26,3) képest került hátrányosabb helyzetbe. Írországot, amely a tavalyi első elutasítás után idén október 2-án ismét népszavazást tart a lisszaboni szerződésről, szintén az alulreprezentáltak közé sorolják a jelentés készítői 2,5 pontjával.
Az EU 2004-ben és 2007-ben csatlakozott tagjai közül Lengyelország és Románia viszi el a pálmát, 90,8, illetve 43,1 ponttal. Összességében Kelet-Európa hátrányos helyzetű maradt az új EP-ben, ebből a térségből három EU-tagnak – Észtországnak, Lettországnak és Szlovéniának – egyáltalán nincs pontja, vagyis közösségi politikákat befolyásoló pozíciója az EP-ben
