Közélet

Gyűlik a szelektív szemét

A háztartási és a veszélyes hulladékot is évről évre egyre többen válogatják szét

Egyre környezettudatosabbak vagyunk: visszaviszszük a lemerült elemeket, amit lehet, csomagolás nélkül vásárolunk meg, egyre többen nem kidobjuk, hanem leadjuk az elhasználódott elektronikai eszközöket, és szelektíven gyűjtjük a csomagolási hulladékokat is – derült ki az Öko-Pannon Kht. legfrissebb kutatásából. E szerint a mindennapok során minden második ember gyűjti anyaga szerint szelektálva a hulladékot, ők leginkább műanyag- (81 százalék), papír- (74 százalék) és üveg- (58 százalék) hulladékot válogatnak szét.

Hatalmas előrelépésről számolt be e tekintetben lapunknak az alapításának ötödik évfordulóját a közelmúltban ünneplő Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés (IKSZ) is, amely a tejes- és gyümölcsleves dobozok szelektív gyűjtésével és hasznosításával foglalkozik. Az elmúlt öt évben a 2004-es kezdeti 200 tonnáról 2,5 százalékkal, 2008-ra 12 százalékra nőtt a begyűjtött és hasznosított italos kartondobozok aránya, amely így ma már megközelíti az 1350 tonnát évente – tudtuk meg a társaságtól.

Ez a növekedés elsősorban az IKSZ által végzett lakossági felvilágosító kampányoknak, valamint hulladékgyűjtési akcióknak köszönhető – állítják, hiszen mindezek révén azon lakosok száma, akiknek lehetősége van az italos kartondobozok szelektív gyűjtésére, a kezdeti 100 ezerről napjainkra 4-5 millió főre emelkedett. Az IKSZ begyűjtő és hasznosító partneri hálózata ma már közel 600 település lakossága számára biztosít lehetőséget e korszerű csomagolóanyag elkülönített gyűjtésére, és középtávú stratégiájában célként tűzte ki, hogy Magyarország főbb nagyvárosai után a kis- és közepes méretű településeken lehetőséget biztosít az italos kartondobozok szelektív gyűjtésének.

A szervezet célja, hogy 2012-re 20 százalékra növelje az italos kartondobozok begyűjtési és hasznosítási arányát Magyarországon, de szeretnék elérni azt is, hogy az összegyűjtött dobozok hasznosítása ne külföldön történjen, hanem az ország határain belül valósuljon meg.

Sikeres évet zárt tavaly az alumínium italdobozok begyűjtésének és újrahasznosításának népszerűsítésére tíz éve létrejött szervezet, az ÉAI Magyarország Nonprofit Kft. is. Miután 2000-ben még mindössze csupán 10, 2008-ban már több mint négyezer tonnát gyűjtöttek vissza szelektíven. Az alumínium „körforgásban tartása” egyszerre képvisel gazdasági és környezetvédelmi érdeket, az alumínium ugyanis a legértékesebb, 100 százalékban újrahasznosítható csomagolóanyag, amelynek újrahasznosításával 95 százalékos energia-, jelentős bauxit- és édesvíz-megtakarítás érhető el, miközben az eredeti nyersanyaggal azonos minőségű új alumíniumcsomagolás állítható elő – magyarázzák az ÉAI Kft.-nél.

Az ezüstszínű csomagolóanyag szelektív gyűjtése azért is különösen fontos, mert amíg a világ alumíniumfelhasználásának 65-70 százalékát már újrahasznosított alapanyag biztosítja, addig hazánkban a kibocsátott mennyiség mindössze 40-42 százalékát hasznosítják újra. Azaz: 10-ből 6 alumíniumdoboz újrahasznosítás helyett a szemétbe és hulladéklerakókba kerül. Magyarországon 2008-ban mintegy 12 ezer tonna alumínium italdoboz került kereskedelmi forgalomba, ebből – iparági statisztikák szerint – 4289 tonnát hasznosítottak újra.

Nyáron nőnek leginkább a PET-hegyek

Nyáron a háztartásokban kétszer annyi PET-palack ürül ki, mint az év más részeiben. Annak ellenére, hogy a lakosság többsége tudja, hogy az italcsomagolások közül a PET-palackok jelentik a legnagyobb problémát, csak minden második lakos lapítja, tömöríti vagy zsugorítja a könnyű, de terjedelmes pillepalackokat, mielőtt kidobja, vagy lehetővé teszi a szelektív gyűjtés valamilyen formájával ezek újrafeldolgozását – derül ki a Thermo Press Hungary Kft. és az Öko-Pannon Nonprofit Kft. kutatásából.

környezetvédelem szemétgyűjtés szelektív hulladék nyersanyag
Kapcsolódó cikkek