A magyarok szerint hazánk uniós csatlakozásának egyik legnagyobb előnye az, hogy szélesebb körben lehet munkát vállalni és tanulni az EU országaiban, mint korábban. Ezzel együtt is az egész társadalomra vetítve viszonylag kevesen tervezik, hogy élnek ezzel a lehetőséggel - derül ki az Ecostat felméréséből. A válaszadók 12 százaléka mondta csupán, hogy hosszabb vagy rövidebb időre egy másik EU-tagállamba költözne. Az is kiderült, hogy szocio-demográfiai eltérések döntően meghatározóak ezen a téren.
Általánosságban a férfiak mobilabbak: 16 százalékuk tervezi, hogy másik országba költözik, miközben a nőknek csak 9 százaléka. Az életkor előrehaladtával folyamatosan csökken a külföldi tartózkodást tervezők aránya, legmagasabb (32 százalék) a 30 év alattiak körében. Az átlagosnál mobilabbak a 30-39 évesek is (15 százalék). Érdekes, de nem feltétlenül emelkedő az „agyelszívás” tendenciája: legmagasabb arányban ugyanis (15 százalék) a szakmunkásképzőt végzettek és az érettségizettek tervezik, hogy hosszabb-rövidebb időre egy másik EU-tagállamba költöznek, míg a diplomások esetében az arány 11 százalék.
A gazdasági aktivitás is markánsan meghatározza az ilyen terveket: a tanulók minden más csoportnál mobilabbak, 42 százalékuk tervezi, hogy külföldön is szerencsét próbál, de a munkanélküliek körében is magas (24 százalék) azok aránya, akik külföldre mennének. A vagyoni helyzet javulásával párhuzamosan nő azok aránya, akik szándékaik szerint más EU-tagállamba költöznek egy időre: a 4. és 5. vagyoni ötödbe tartozók csaknem egyötödéről mondható el ez a szándék - áll az Ecostat felméréséről készített elemzésben.
Akik azt tervezik, hogy külföldre költöznek, azok jellemzően hosszabb ideig szeretnének ott maradni - legalábbis a kérdezettek 40 százaléka nyilatkozott így. További 28 százalék 2-3 évig maradna, 12 százalék csak fél-egy évet töltene egy másik EU-tagállamban, 7 százalék pedig csak néhány hónapra hagyná el Magyarországot.
A más EU-tagállamba költözést tervezőket elsősorban egzisztenciális okok motiválják: a döntésüket meghatározó három legfontosabb ok a nagyobb kereset reménye (69 százalék), illetve a magasabb életszínvonal (64 százalék). Tízből négyen tartották ennyire fontosnak azt is, hogy Magyarországon rossz a politikai és a gazdasági helyzet. 27 százalék azért (is) menne külföldre, mert úgy érzi, Magyarországon nincs gazdasági javulás. 22 százalék szerint más EU tagállamokban jók a foglalkoztatási kilátások az olyan emberek számára, mint ő, míg 20 százalék szerint külföldön jobbak a munkakörülmények. Mindössze 8 százalék említette a jobb képzési lehetőségeket, és a tanulók közül is csak minden tízedik említette ezt. A nyelvtanulást a diákok 21 százaléka (a teljes lakosság 14 százaléka) hozta fel, mint motiváló tényezőt.
Akik nem szeretnének egyáltalán külföldre költözni, azokat elsősorban személyes kapcsolataik és otthonosság-érzésük, másodsorban vagyontárgyaik kötik Magyarországhoz. A más EU-tagállamba költözést nem tervezők háromnegyede választotta a döntését meghatározó három legfontosabb ok közé azt, hogy itt van a családja, a baráti és ismerősi köre. 58 százalékuk mondta, hogy itt van otthon, itt kiismeri magát, míg 51 százalék azt, hogy lakása, háza, vagy más magyarországi vagyontárgya miatt nem költözne külföldre. A válaszadók háromtizedét életkora, egészségi állapota (is) visszatartja a költözéstől, míg 25 százalékukat a nyelvtudás hiánya tántorítja el. Csak ötből egy válaszadó sorolta a legfontosabb három ok közé, hogy nem vonzza a külföldi munka lehetősége.
Migráció melletti érvek
(A leggyakrabban emlegetett érvek, százalék)
Érv Arány
Magyarországon rossz a politikai és a gazdasági helyzet 40
Az Európai Unióban többet tudok keresni 69
Az Európai Unióban jók a foglalkoztatási kilátások 22
Az Európai Unióban jobb az életszínvonal 64
Magyarországon nincs gazdasági javulás 27
Forrás: Ecostat
Ön és családja számára hazánk uniós csatlakozása?
(megoszlás a válaszadók százalékában)
Megállapítás Arány
Inkább hátrányokkal járt 46
Inkább előnyös volt 34
Nem tudja megítélni 20
Forrás: Ecostat
