Nem kellett a rendszerváltás? – A többség szerint vesztett az ország

A megkérdezettek általában negatívan értékelik a rendszerváltást, minden második válaszadó úgy érzi, ő vagy családja a változások vesztese, és csak 14 százalék érzi magát nyertesnek. Igaz, csaknem minden harmadik megkérdezett arról számolt be, hogy helyzete nem változott a rendszerváltás következtében. Hasonlóan kedvezőtlennek érzik a 20 évvel ezelőtti politikai-gazdasági változásokat a megkérdezettek az ország szempontjából: 56 százalék szerint veszített, és csak 19 százalék szerint nyert Magyarország a rendszerváltással. Saját településük és megyéjük szempontjából is inkább negatív értékeléseket adtak a válaszadók, de jóval kisebb mértékben, mint családjuk, vagy az ország esetében. Háromból egy megkérdezett mondta, hogy lakóhelye szempontjából a rendszerváltás káros volt, és ugyanennyien vélekednek így megyéjükről is. Ezzel szemben 27 százalék úgy látja, lakóhelye számára előnyös volt a változás, míg 20 százalék szerint ugyanez elmondható megyéjéről is. Igaz, mindkét esetben viszonylag sokan voltak, akik nem tudtak egyértelmű választ adni a kérdésre.

Másoknál nagyobb arányban számoltak be kedvező változásokról az 1989-ben 18–25 éves, azaz a ma 38–45 éves korosztály tagjai – úgy látszik, az akkori pályakezdők, vagy éppen még pályakezdés előtt állók (tanulók, sorkatonák) tudtak leginkább élni a rendszerváltás adta új lehetőségekkel. Rajtuk kívül még a diplomások, a fővárosi lakosok, valamint a Közép-Magyarországon és a Nyugat-Dunántúlon élők érzik magukat másoknál nagyobb arányban nyertesnek. Igaz, még ezekben a csoportokban is csak a válaszadók 20–25 százalék számolt be pozitív változásokról, miközben jóval nagyobb arányban sorolták magukat a vesztesek közé.
 
A relatív nyertesek mellett abszolút vesztesnek tekinthetők azok a társadalmi csoportok, amelyek tagjai még másoknál is nagyobb arányban érzik úgy, hogy saját és családjuk élete a rendszerváltás következtében rosszabbra fordult. Ebben az értelemben bizonyultak abszolút vesztesnek a nők, a mai 46–55 éves, valamint a 65 évesnél idősebb korosztály tagjai, részben az életkorral összefüggésben a nyugdíjasok, továbbá az Észak-Magyarországon élők. Körükben a magukat vesztesnek érzők aránya 54–68 százalék.
 
A lakosság többsége, 52 százaléka úgy látja, az országnak nem volt más esélye: a külpolitikai és gazdasági helyzet miatt teljesen szükségszerű volt a rendszerváltás, már nem mehettek tovább a dolgok ugyanúgy, mint azelőtt. Ezzel szemben tízből három megkérdezett szerint az aktuális helyzet ugyan elősegítette, de nem tette szükségszerűvé a rendszerváltást, alakulhatott volna másként is az életünk.