Nagyobb hatalom kerül az EP kezébe

Hatalmuk nagyfokú gyarapodására számítanak az Európai Parlament képviselői a lisszaboni szerződés december 1-jei hatálybalépésétől. Megfigyelők szerint az Európai Tanács állandó elnöki posztjának létrehozásánál is nagyobb átalakulást jelent az uniós törvényhozás hatáskörének kibővítése. A változás olyan messzemenő következményekkel járhat, hogy a tagállamok akár még „meg is bánhatják” az EP jogosítványainak ilyen mértékű bővítését.

Számszerűsítve úgy is ki lehet fejezni a változást, hogy az EP hatalma közel megkétszereződik, legalábbis ha azokat az ügyeket vesszük, amelyeknél az új jogszabályok megalkotása terén a tagállamok egyenlő partnereivé válnak a honatyák. Ezek közül az energiabiztonság, az agrár-, illetve a közös kereskedelmi politika a legfontosabb.

Szintén fontos befolyásra tesz szert az EP a következő, 2014-ben kezdődő hétéves költségvetési időszak számainak kidolgozása terén – ez 2013-ban veszi kezdetét. A költségvetési politika alakításába való beleszólási lehetőség remélhetőleg sok képviselőt rávesz arra, hogy eddig inkább defenzív, reformellenes álláspontja helyett aktívan próbálja meg a kívánatosnak tartott irányba terelni az uniós pénzek elköltését. Ez pedig nagyban hozzásegítheti az EU-t, hogy jobban figyelembe vegye a sokak szerint az agrárpolitika miatt hanyagolt kutatás-fejlesztést és klímapolitikát.

Az EP-ben egyébként a minőségi mellett mennyiségi változáson is történik: az uniós reform értelmében nő a képviselők száma. Ennek megfelelően 18 új honatya csatlakozik a törvényhozáshoz, egyelőre csak megfigyelői státusban. Az átmeneti állapotra addig lesz szükség, amíg a tagállamok megállapodnak a teljes mandátumukat biztosító jogalapról. EUobserver

bűnügyi együttműködés

strukturális alapok kezelése

közlekedés

energiabiztonság

agrárpolitika

Forrás: EUobserver

bűnügyi együttműködés

strukturális alapok kezelése

közlekedés

energiabiztonság

agrárpolitika

Forrás: EUobserver-->