BUX 41,379.85
+0.30%
BUMIX 3,964.65
+0.41%
CETOP20 1,920.34
0.00%
OTP 10,425
+1.21%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
+1.13%
+0.50%
ZWACK 17,150
0.00%
0.00%
ANY 1,650
+3.77%
RABA 1,185
0.00%
-0.88%
+1.50%
+0.61%
-1.84%
OPUS 191.2
-0.42%
+12.27%
+0.25%
0.00%
-1.11%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,830
+0.07%
+0.50%
ALTEO 2,350
+0.86%
0.00%
-0.59%
EHEP 1,575
+21.62%
+2.94%
+0.90%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.50%
0.00%
0.00%
SunDell 39,800
0.00%
-1.41%
-0.75%
-5.05%
-7.75%
-1.57%
NUTEX 10.45
0.00%
GOPD 12,500
0.00%
OXOTH 3,790
0.00%
0.00%
NAP 1,200
-2.12%
0.00%
-4.15%
Forrás
RND Solutions
Közélet

Értékes takarítók, haszontalan bankárok

Nagyobb értéket teremtenek a társadalom számára a kórházi takarítók, mint a bankárok, ha a különböző munkakörök hasznosságát vizsgáljuk – derül ki a NEF (New Economics Foundation) brit kutatóintézet felméréséből. A tanulmány szerint a további hasznos tevékenységek közé tartozik még az óvónők, a bölcsődei gondozók, és a hulladékhasznosítók munkája is.

Mindenkit a helyén kezelünk?

A fizetés igenis számít. Amennyit keresünk, meghatározza életstílusunkat, lakhelyünket, és státuszunkat is – kezdik elemzésük bevezetését a NEF (New Economics Foundation) kutatói. A kérdés csupán az, hogy munkánk mekkora hatással van a társadalomra, és az összhangban van-e az utána kapott fizetéssel – tette fel a kérdést a brit kutatóintézet.

Értékteremtők-értékrombolók

A kereseti lehetőségek az Egyesült Királyságban – számos más országhoz, akár hazánkhoz hasonlóan is – nagyon nagy különbségeket mutatnak. A kiemelkedően gazdagok és a nagyon szegények bevételei folyamatosan távolodnak egymástól.

A NEF hat különböző, olyan tevékenységet vizsgált a magán- és közszférából a társadalmi hasznosságuk szempontjából, amelyek jól példázzák a különbségeket. A három alacsonyan fizetett munkakör a kórházi takarító, a hulladékhasznosító, valamint a bölcsődei gondozók voltak. A vizsgálat tárgyát a másik oldalról a magasabb fizetséggel rendelkezők a bankárok, a reklámcégek vezetői, és az adószakértők alkották.

A kórházi takarítók meghatározó szerepet töltenek be az egészségügyi szolgáltatások színvonalának fenntartásában. Ennek a munkakörnek az értéke általában alábecsült és alulértékelt, de a NEF számítása szerint minden megkeresett egy font után annak tízszeresét állítják elő annak társadalmi hasznossága alapján.

A bölcsődei gondozók munkája önmagában is nagyon értékes, de a társadalom szempontjából azért van jelentősége, mert megteremtik a lehetőséget a szülőknek arra, hogy a gyermeknevelés mellett munkát is vállalhassanak. Ennek tükrében érthető, hogy minden fontnyi fizetésük után 7-9,5 font értéket teremtenek.

A maguk módján a hulladékhasznosítók bírnak a legnagyobb értékteremtő képességgel: minden font után mintegy 12 font társadalmi hasznot hoznak létre. Ezt többek között az újrahasznosítással, így ennek következtében a károsanyag-kibocsátás csökkentésével teszik.

Természetesen a London pénzügyi negyedében dolgozó bankárok keresnek a legjobban az évi 500 ezer és 8 millió font közötti fizetésükkel. A kutatás szerint értékteremtő képességük azonban a legalacsonyabb: fizetésük minden egyes fontja után mintegy hét fontba kerülnek a társadalomnak. Alapjában véve a bankszektor dolgozóira jólét-növelőként tekintünk, de komoly felelősségük van a gazdasági válság kialakulásában, így a munkájuk során megkeresett összegekkel valójában szociális problémákat okoznak.

Az 50 ezer és 12 millió font között kereső reklámcégvezetők sem sokkal jobbak a NEF szerint: ők felelősek azért, hogy a fogyasztókban kielégíthetetlen vágyat keltsenek, mely költekezéshez, valamint eladósodottsághoz vezet. A számítások szerint a topfizetések minden fontja tizenegy fonttal rombolja a társadalmi értékeket.

Az adószakértők az adófizetési hajlandóságot rombolják, így minden font, amit a segítségükkel természetes-, vagy jogi személyek megtakarítanak, azt az államtól vonja el, így csökkentve a kifizethető támogatások mértékét. Hetvenötezer és 200 ezer font közötti fizetésükkel ily módon megkeresett fontonként mintegy 47 fontnyi állami forrást vonnak el.

Tévhitek pénzről és fizetésről

A kutatás megpróbál néhány brit gazdaságpolitikai tévhitet is eloszlatni. Ezek a következők:

1. A londoni banknegyed működése elengedhetetlen az Egyesült Királyság gazdasága számára

2. Az alacsonyabb fizetségű állások feljebblépési és fejlődési lehetőségeket tartogatnak.

3. A kereseti különbséget mindaddig nem számítanak, amíg segítünk a szegényeken.

4. Azért kellenek a magas fizetések, hogy a tehetségeket az ország megtarthassa.

5. A jobban fizetett munkások jobban dolgoznak.

6. A magánszektor hatékonyabb, mint a közszféra.

7. Ha megadóztatjuk a gazdagokat, azok fogják a pénzüket és elmenekülnek.

8. A gazdagok többet adakoznak a társadalomnak.

9. Az érdekes munka kielégítőbb, amiért kevesebbet is kérnek.

10. A fizetés minden esetben hatékonysággal párosul.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek