Januártól bátrabban pereskedhetnek a munkavállalók

Legalábbis ezt célozza az idevágó új szabályozás, a módosult polgári perrendtartás és a végrehajtását szolgáló, most készülő igazságügyi miniszteri rendelet. A munkavállalói költségkedvezmény azokat a munkavállalókat illeti meg, akiknek a per által érintett munkaviszonyból származó átlagkeresete nem haladja meg a két évvel korábbi nemzetgazdasági bruttó átlagkereset kétszeresét.

Ezt – az előző esztendőre vonatkozóan – évente teszi közzé a Központi Statisztikai Hivatal. A hivatkozott átlagkereset 2008-ban 198 900 forint volt, ezt kell tehát figyelembe venni a 2010-ben induló perekben.

Tavaly februárban megszűnt a munkaügyi perek tárgyi költségmentessége. Az úgynevezett tárgyi költségfeljegyzési jog ugyan megilleti a félként fellépő munkavállalót, az állam megelőlegezi számára a perrel járó kiadásokat, ám ha vesztesként hagyja el a tárgyalótermet, az ellenfél ügyvédi költségein túl ki kell fizetnie az illetéket, az esetleges szakértői költségeket, tanúdíjat is.

A munkavállalót ez visszatarthatja attól, hogy fellépjen munkáltatójával szemben. Annak érdekében, hogy a perköltségviselés kockázata ne lehetetlenítse el a jogos munkavállalói igények érvényesítését bírósági úton, indokolt volt – a legmagasabb kereseti kategóriába tartozók kivételével – a munkavállalók számára egy sajátos költségkedvezmény megalkotása. Erről született megállapodás az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén, majd ezt követte a törvénymódosítás.

A munkaügyi bíróságokon tavaly csökkent is az ügyek száma. Országosan csaknem 2500 üggyel kevesebb érkezett a munkaügyi igazságszolgáltató fórumokra, mint az előző esztendőben. Bár a Fővárosi Munkaügyi Bíróságon nem tapasztaltak jelentős csökkenést, Handó Tünde elnök úgy vélekedett: sem tavaly, sem az idén nem pereskedtek annyian, mint amennyire a válság, a csődök, a leépítési hullám kapcsán számíthattak volna.

A bírónő pozitív intézkedésnek tartja az új szabályozást, szerinte a költségkedvezmény bátorítani fogja a munkavállalókat, akik egyébként ezerszer is meggondolják, hogy jogvitába bonyolódjanak munkáltatóikkal.

Magyar György ügyvéd hangsúlyozta: alapelv, hogy az embereket nem szabad elzárni a jogérvényesítéstől. Így nem lehet pusztán pénzügyi kérdés, ki pereskedhet, ki nem.

A cikk teljes terjedelemben itt olvasható