A szaktárca is egyeztetésekre hivatkozik. Így aztán tovább várat magára a törvényi szabályozás végrehajtását szolgáló IRM-rendelet, amelyből szeptemberben ugyan született egy tervezet, ám gyorsan lekerült a minisztérium honlapjáról. A rendelet hiánya pedig komoly veszteséget okoz a nyilvántartási rendszert kiépítő közjegyzőknek, és egyáltalán nem lendít a visszazuhant gépkocsipiacon.
Az adós elleni felszámolás vagy végrehajtás esetén a finanszírozott gépjármű csak jelzálogjog-alapítással szolgálhat biztosítékul. Gond, hogy a gépjárműpiacon a vevő rendszerint nem a hitelezővel, hanem a kereskedővel áll kapcsolatban. A közokiratért a feleknek meg kell jelenniük a közjegyzőnél, ez többletköltség és -adminisztráció, ezért nemigen élnek vele.
Ám hitelezői biztosíték híján nagy a kockázat, évente többmilliárdos veszteség éri a lízingszövetség tagjait a visszaélések miatt.
A szeptembertől hatályos új zálogjogi szabályozás egyszerűsítette a procedúrát: az autót terhelő jelzálogjogot nem kell közokiratba foglalni. A nyilvántartásba vételhez elegendő a magánokirat is. A zálogjogot elektronikus úton, rövid idő alatt bejegyzik. Mivel az ügyletről nem készül közokirat, nem lesz közhiteles a nyilvántartás, a hitelezői garanciák azonban nem csorbulnak jelentősen, a bejegyzés ugyanúgy biztosítja felszámolás esetén a kielégítési elsőbbséget, mint más jelzálogjogok. Az új szabályozással tehát biztosítékot kap a hitelező, és kivédhetők a visszaélések: a nyilvántartásból bárki ingyenesen tájékozódhat arról, hogy a megvásárolandó autót terheli-e zálogjog, vagy sem. Az egyszerűsített megoldás helyett, aki ahhoz ragaszkodik, változatlanul igényelheti az ügylet közokiratba foglalását.
Fontos szempont, hogy az ügyfélnek az iratszerkesztést nem, csak az ingó jelzálogjogi bejegyzés díját kell megfizetnie. A közjegyzők azt szeretnék, hogy hosszú távon kifizetődjék nekik az e célra több mint 200 millió forintért kialakított, saját zsebükből fizetett nyilvántartási rendszer. Korábban a legalacsonyabb bejegyzési tarifát – ötezer forintot – megfelelőnek tartották volna – de ez már a múlt.
Az új Ptk. ugyanis megváltoztatta az ingó zálogjogra vonatkozó szabályokat. A mostani nyilvántartás helyett úgynevezett közzétételi rendszert vezet be, amely gyors, de – a közjegyzők szerint – kevésbé biztonságos. Kiterjed minden ingóságra, kivéve a lajstromozott dolgokat, például a hajót, repülőt. A személyautó nem tartozik ebbe a körbe. Így a közjegyzők könnyített gépjármű-finanszírozásra kifejlesztett informatikai rendszere az új Ptk.-szabályok hatálybalépésével – egy év múlva – gyakorlatilag fölöslegessé válik, tehát csak veszteség származhat belőle. Hacsak nem minősítik át a személyautót lajstromozott ingósággá.
Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke azt mondta: szorgalmaznák ezt a megoldást, amely a Ptk.-tól függetlenül garantálná az autót terhelő jelzálogjog nyilvántartását. Egyébként pedig a finanszírozási díj mértékétől függő regisztrációs tarifákban látnák informatikai ráfordításaik megtérülését.
Közjegyzői javaslat
- Finanszírozástól függő bejegyzési díj- Az autó átminősítése lajstromozott ingósággá
- Az autó átminősítése lajstromozott ingósággá -->
