Jöhetnek a csoportos perek
Megosztja a szakértőket a csoportos perlésre módot adó, jelenleg a köztársasági elnök aláírására váró törvény. A polgári perrendtartás módosításának céljával kivétel nélkül egyetértenek. Kifogásolják azonban, hogy hiányzott a javaslat kellő előkészítése, és felvetnek szabályozási aggályokat is. Úgy néz ki, lesz gondja a szakmának az új jogintézmény meghonosításával.
A csoportos perlés révén a sok károsultat érintő ügyekben egyetlen eljárásban rendezhetők a felelősség és a kártérítés kérdései. Az Egyesült Államokban elterjedt perjogi megoldás uniós bevezetését az Európai Bizottság is szorgalmazza. Szakértők rámutatnak: a környezetszennyezési, fogyasztóvédelmi, termékfelelősségi esetektől a versenyjogsértéses ügyekig sikerrel léphetnének föl hazánkban is a hátránnyal érintettek jóvátételért. A károsultak jobb helyzetbe kerülnének, a bírák leterheltsége enyhülhetne és a tömeges fellépés növelheti a szabályok visszatartó erejét.
A törvény meghatározza, mikor van helye csoportos keresetindításnak. Kezdeményezheti bármely, a jogvitában közvetlenül érdekelt természetes vagy jogi személy, illetve a jogvitával összefüggő területen érdekvédelmet ellátó társadalmi szervezet, valamint ügyész vagy meghatározott esetben közigazgatási szerv is. Rögzíti többek között a kötelező jogi képviseletet, a keresethez való csatlakozás módját, és azt, hogy a perben részt nem vevő tagra miként terjedhet ki a jogerős ítélet.
A civil fogyasztóvédők üdvözlik a törvényt, hiszen egyszerűsítheti a dolgukat. Baranovszky György, a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének ügyvezető elnöke utalt arra: számos pert nyertek már meg úgynevezett közérdekű keresetindítással. Ám az ilyen ügyekben a bíróság csak megállapíthatja a jogsértést, a kártérítésért az érdekelteknek külön-külön kell pereskedniük. A néhány éve elmaradt Lisa Minnelli-koncert nyomán indult perben is kimondta bíróság a fogyasztók megkárosítását. Arról azonban nem rendelkezhetett, hogy a jegyek árát fizessék vissza az érintetteknek.
Mások arra figyelmeztetnek: mivel a kontinensen ritkán alkalmazott és Magyarországon „idegen” e jogintézmény, így a törvényt széles körű szakmai vitának és egyeztetésnek kellett volna megelőznie. Utalnak a szabályozás hiányosságaira, pontatlanságaira is. A Magyar Bankszövetség és a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) például már tavaly decemberben eljuttatta kifogásait a T. Háznak, a Budapesti Ügyvédi Kamara a zárószavazás előtt fordult az alkotmányügyi bizottsághoz és az igazságügy-miniszterhez.
A bankszövetség és a Mabisz álláspontja változatlan: a törvény rendelkezései jogbizonytalanságot okozhatnak. Trunkó Barnabás, a Mabisz főtitkára lapunknak úgy nyilatkozott, a csoportos kereset erősen megosztja a kontinentális jogalkotókat, Németországban például nem hajlandók bevezetni, míg Ausztriában – úgy tűnik – megteszik. Előnyei közt említhető, hogy nagyszámú, azonos bizonyítékkal szolgáló fél esetében már magából az ügyek számából statisztikailag következtetni lehet mondjuk valamely termékhibára, illetve nem kell ugyanarra az ügyre nézve egyenként szakértői véleményt beszerezni. Hátránya, hogy sérülnek az egyes felperesek processzuális jogai, mert egyenként végül is senki sem tarthat igényt arra, hogy őt is meghallgassa a bíróság.
A külföldi tapasztalatok nyomán felvethető, hogy a közös kereset tényállásait korlátozni kell, míg ugyanis a befektetői, a trösztellenes, az egyenlő elbírálás sérelmével járó vagy környezetvédelmi ügyeknél mindenki azonos helyzetben van, a termékfelelősségi vagy egyéb, ugyanazon balesetből eredő személyi sérüléses károknál a károsultak kártérítési követelése egyénenként már igencsak eltérő lehet – mutatott rá Trunkó Barnabás.
Réti László, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke a parlamentnek írott levelében és a Világgazdaságnak egyaránt hangsúlyozta: az új jogintézménnyel jogalkotásunk régi adósságot törleszt, ám ezt nem tehetné a jogszabály-előkészítés rendjének kikerülésével, egyéni képviselői indítvány formájában. Réti szerint a törvény nélkülözi az ügyfelek garanciális védelmét és a bírói mérlegelésre bíz mindent. Mint mondta: hiányzik a per gondos előkészítésének követelménye, amely a sok felperest összefogó ügyekben nélkülözhetetlen. Szerinte a jogi képviselő alkalmasságát is vizsgálni kellene, mégpedig hatóságilag, a munkakapacitástól az informatikai feltételekig. Felvetette többek között a speciális felelősségbiztosítás szükségességét is, amellyel – ügyvédi negligencia esetén – kielégítéshez juthatnak a károsultak.
A törvény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
