A cég a multimediális térben megjelenő retorikai eseményt értelmezi, vizsgálja a televíziós közvetítésből adódó jellegzetességeket, kísérletet tesz a szónok nonverbális kommunikációjának elemzésére és retorikai-stilisztikai szempontból is áttekinti a beszéd tartalmát.
Hatalomátvétel a médiatérben
Az idei év második jelentős szónoki megnyilvánulását hazánkban Orbán Viktor, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség elnökének évértékelő beszéde jelentette. Immár tizenkettedik alkalommal hangzott el az előző év közéleti történéseit minősítő szónoklat a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület felkérésére. A beszédet a budapesti Millenáris Parkból élő adásban közvetítette 3 televízió (Duna TV, ECHOTV, HÍR TV), 2 rádió (InfoRádió, Lánchíd Rádió), és több jelentős hírportál is online módon tudósított élő mozgóképet adva (pl.: Index, Origo). Mindemellett a Twitter közösségi portálon is azonnal elérhetővé vált a szónoklat, sőt egy alkalmazás segítségével a nézők véleményezhették is az éppen elhangzó mondatokat. Mindezt megelőzve a Facebook közösségi portálon már a beszéd elhangzása előtt fotók mutatták be a pártelnök felkészülését. A felkészülésről tudósító médiahírek és a beszéd beharangozását előkészítő médiafelületek várakozással teli kommunikációs teret teremtettek meg. Mindezek hatására az elektronikus és az online médiumok segítségével, uralva a multimediális teret, azonnal vezető médiaeseménnyé vált Orbán Viktor évértékelő beszéde.
Retorikatörténeti pillanatok
A volt miniszterelnök évértékelő beszédeinek tizenkét évre visszatekintő hagyománya van, így ma már nem számít újdonságnak, hogy az eseményt megelőző hetekben tudatos kommunikációval keltik fel az érdeklődést a szónoklat iránt. Idén egyre markánsabb lett ebből a szempontból az online média használata, kiváltképp hangsúlyt kapott a webkettes alkalmazások közül a Facebook közösségi portál, melyen az érdeklődők megjegyzéseket, javaslatokat tehettek a majdan elhangzó beszéd tartalmával kapcsolatban. (Később a beszédben idézett is Orbán Viktor egy ilyen bejegyzést.) Ugyanakkor – érdekes magyar retorikatörténeti pillanatként – fotók segítségével bepillantást kaphattak a szónok felkészüléséről is. Szintén hazai retorikatörténeti tény, hogy a Twitter közösségi portál élő közvetítését véleményezni lehetett, így pillanatról-pillanatra egyfajta tetszési indexet is láthatott az érdeklődő felhasználó, illetve mindenki, aki az Origo hírportál segítségével követhette végig a szónoklatot.
A televíziós közvetítés(ek) és a vizuális megjelenés
Mindhárom televíziós társaság ugyanazt a képet továbbította, így technikai értelemben szinte nem volt különbség a képi látványban, inkább időbeli eltérés volt, hiszen az ECHO TV pontosan 15.00-kor kezdte a közvetítést, így még láthatóak voltak a kezdés előtti percek sutaságai, a HÍR TV csak híradója után kapcsolt a helyszínre, míg a Duna TV szintén a beszédkezdetkor jelenítette meg a képet.
A közvetítés legtöbbször közeliben, úgynevezett second plánban, mutatta a beszélőt, néha a hallgatóságot közeliben, kis- és nagytotálban adta. A szónok nemzeti színű lobogók előtt egy pulpitus mögött beszélt. A pulpitust felirattal látták el, sötétkék háttérben fehér betűk jelenítették meg a következő szöveget: „ITT AZ IDŐ! ORSZÁGÉRTÉKELŐ 2010” Mindez a megjelenítés az előző évi évértékelő képi kellékeit idézte, ugyanakkor Orbán Viktor öltözete a 2008. évi évértékelő mása, hiszen a sötét öltöny, fehér ing, bordó nyakkendő a két évvel ezelőtti eseményt időzte. Mindezek alapján megállapítható, hogy a vizuális ingerek segítik a szónok államférfiúi megjelenését, egy jövendő miniszterelnök pozitív imázsát.
A nonverbális kommunikáció hiányosságai
A szónok sokszor feltekintve, de alapvetően papírból olvasta fel beszédét. Bár törekedett a szemkontaktus megteremtésére, a felolvasás miatt a retorika alapvető eszközét, a valódi odafordulást ezzel mellőzte Orbán Viktor. Így nem tudta maximalizálni mindazt a hatást, melyet elérhetett volna. Gesztusai segítették a beszéd megértését, ugyanakkor erősítették a felolvasásból adódó monotóniát is. Az elnököt felkészítő kommunikációs stábnak legközelebb érdemes lenne megfontolni, hogy Orbán Viktor inkább egy rövidebb beszédet mondjon, így egy felolvasás helyett igazi szónoklattal állhat közönsége elé. A beszédtempó, a hangszín, a hanghordozás a szónok megszokott formáját mutatta, így hitelesítette a beszédet.
Tartalom és stílus
Tartalmi szempontból az elhangzottakat egy kormányzásra készülő erő első számú vezetőjének kampánybeszédeként értelmezhetjük, ezt erősíti a beszéd zárlata is (Készen állok az erős és felelős kormányzásra). Idei évértékelő-kampánynyitó beszéde – ami sokkal inkább az elmúlt kormányzati ciklust értékelte, semmint a 2009. évet – átlagosnak, hétköznapi nyelven jó közepesnek mondható. Nem voltak benne új elemek, nélkülözte a konkrétumokat, inkább a visszafogottság védelmére építve. Elmaradhatatlanok voltak a kitérő történetek, népi motívumok, sőt viccek is, ám humoros, egyszer vaskosabb szóhasználata („pofára osztályoznék”) oldotta az államférfiúi komolyságot, ugyanakkor nem lépett át egy zavarónak ható határt.
Összegezve azt állapíthatjuk meg, hogy az elhangzó beszéd a multimediális térben eddig nem látott aktivitást ért el – ez az idei országértékelő legfőbb erénye is egyben. Orbán Viktor hozta a tőle megszokott formáját, ugyanakkor nagy retorikai hátránya az eseménynek – és ez általános magyar retorikai probléma is egyben –, hogy papírból felolvasott szöveget kaphatott a beszédet hallgató állampolgár.
[enews_gallery id='344115']
