Piszkos ukrán végjáték

Julija Timosenko ukrán államfőjelölt a 2004-es narancsos forradalomnál is nagyobb utcai megmozdulásokkal fenyegetett arra az esetre, ha ellenfele, Viktor Janukovics megpróbálná elcsalni a vasárnapi elnökválasztást. A jelenlegi miniszterelnök szerint Janukovics pártja a csalás szándékával vitte keresztül a választási törvény módosítását szerdán a parlamentben. Az utolsó pillanatban elfogadott változtatás értelmében nem lesz szükség arra, hogy a választókörzetekben a szavazatszámlálás eredményét a mindkét jelölt támogatóit tartalmazó bizottságok hitelesítsék. A Janukovics vezette Régiók Pártja szerint ez az intézmény lehetőséget adna Timosenko híveinek a procedúra szabotálására. A miniszterelnök most egykori szövetségesétől, Viktor Juscsenko államfőtől várja, hogy ne írja alá a törvénymódosítást.

A durva, személyeskedő kampányban már eddig is kölcsönös vádként hangzott el a csalás előkészítése, holott a nemzetközi megfigyelők szerint az első forduló rendben zajlott le. Az elmúlt hetek kirohanásai alapján mindenesetre valószínűtlennek tűnik, hogy a két politikus együtt tudjon működni a jövőben, tovább növelve az előre hozott parlamenti választások, és így a politikai bizonytalanság elhúzódásának veszélyét. Az indulatok elszabadulására jellemző, hogy miután Janukovics nem ment el egy hétfőre tervezett televíziós vitára, Timosenko százperces monológban ostorozta ellenfelét, többek között közönséges gyávának és az oligárchák bábjának nevezve őt.

Elemzők szerint nagyjából mindegy, hogy melyikük kerül ki győztesen a vasárnapi megméretésből, hiszen valódi ideológiai verseny nincs közöttük. Az azonban biztos, hogy a győztesnek közelgő „fiskális katasztrófával” kell szembenéznie – ahogy a Raiffeisen Bank egyik helyi közgazdásza fogalmazott. A 2008-as 1,3 után tavaly a költségvetési hiány a becslések szerint a GDP 9-10 százalékára rúghatott, és a kormánynak csak áprilisban 3,7 milliárd hrivnya (463 millió dollár) lejáró adósságot kell visszafizetnie. Az államot pénznyomtatással finanszírozni egyre kevésbé hajlandó jegybank elnökének alighanem bármelyik jelölt győzelme esetén mennie kell, utódjának kiválasztása pedig a politikai alkudozás tárgyát képezi majd. Reuters