A HR vajon mi? – még a vállalatvezetők sem tudják?
A kutatás szerint a vállalatvezetők többsége elégedett ugyan a HR munkájával, azzal viszont már kevésbé tudnak megelégedni, hogy a HR csak operatívan reagál egy-egy problémára.
A vállalatvezetők ugyanis elvárnák, a HR ismerje meg jobban az egyes üzleti területeket, személyes kapcsolatot alakítson ki a vezetőkkel, támogassa őket nehéz helyzetek, konfliktusok kezelésében, és legyenek előremutató javaslatai egyes személyek és szervezeti egységek fejlesztésével kapcsolatban.
Ezeket az igényeket jól tükrözi, hogy a vezetők 23 százaléka látja belső tanácsadónak a HR-eseket, míg a HR-esek 41 százaléka vélekedik ugyanígy magáról. A számok az eltérés ellenére azt mutatják, hogy a HR egyre közelebb kerül a „felsővezetők asztalához”.
A kutatás egyik legfontosabb üzenete, hogy hogyan tudja a HR ezt az elvárást kihasználni, tovább építeni kapcsolatát a vezetőkkel, valódi partnerré válni, hogyan tud kimozdulni abból az állapotból, ahol a vezetők egy része a HR-t még mindig egyfajta kiszolgáló személyzetnek, adminisztrátornak és lélekápoló osztagnak tekinti. A felkészült HR szakemberek ugyanis valójában olyan belső tanácsadók, coach-ok, akik a vezetőséggel együttműködve üzletileg is eredményesebbé, hatékonyabbá tehetik a vállalatot.
A kutatás arra is felhívja a figyelmet, hogy a HR milyen eszközökön keresztül képes ma Magyarországon értéket teremteni. A vezetők számára a gazdasági válság megfelelő kezelésén túl kiemelt prioritásúak az olyan jövőorientált, a jó munkaerőt megtartó területek, mint a karriermenedzsment, a vállalati kultúra fejlesztése, vagy a munka és magánélet egyensúlyának megteremtése.


