A számla és az áfa

A számlában feltüntetett gazdasági esemény kijavításával nem orvosolható a számla hiteltelensége, ha a felek közötti gazdasági esemény bizonyítottan nem jött létre. A gépi számla hibája egyébként sem korrigálható kézi javítással – mondta ki a Legfelsőbb Bíróság (LB) a következő ügyben.

Két cég munkaerő-kölcsönzésre kötött megállapodást. A kölcsönzési díjról kiállított számlák alapján a kölcsönvevő felperes levonta az áfát. Egy adóhatósági ellenőrzés utóbb megállapította, szabálytalanul. A másodfokú adóhatóság által elrendelt megismételt eljárásban kiderült, hogy a felek között nem is volt munkaerő-kölcsönzés, a munkavállalókkal szerződést nem kötöttek, a dolgozók a kölcsönző cég képviselőit nem ismerték, bérüket a felperesnél kapták. Az adóhatóság jelentős adóbírság megfizetésére kötelezte a felperest.

Az új eljárás során a felek jegyzőkönyvet vettek fel, elismerték, hogy nem munkaerő-kölcsönzésre szerződtek. Állították, alvállalkozói szerződés alapján, egyéb áru közúti szállítására kötöttek megállapodást. Kijavították a számlát.

Az adóhatóság viszont azt állapította meg, hogy a felek között közúti áruszolgáltatás sem valósult meg, ráadásul a számlákat sem az áfatörvény szerint korrigálták. A felperes a bíróságon támadta meg az adóhatósági határozatot. Érvelése szerint önmagában az a tény, hogy nem rendelkezett a munkaerőkölcsönhöz szükséges feltételekkel, nem befolyásolta azt, hogy a számlakibocsátó és közte a gazdasági esemény megtörtént. A számlakibocsátó teljesítette adófizetési kötelezettségét, amelynek adójogi következményei, így az áfalevonás alkalmazhatók. A számlát is jogszerűen javította.

A bíróság azonban elutasította a keresetet. Indoklásában kitért arra, hogy a közúti áruszállítás sem valósult meg, mivel a számlakibocsátó az e tevékenységhez szükséges engedélyekkel nem rendelkezett. Bár a számlakibocsátó az adót befizette, nem jelenti azt, hogy a számlabefogadó automatikusan gyakorolhatná adó-visszaigénylési jogát.

A felperes hiába fordult az LB-hez, az rámutatott: az adóhatóság és az elsőfokú bíróság helyesen ítélte meg, hogy a számlák nem minősültek hitelesnek. Nem a valóságban végbement gazdasági eseményről szóltak, így a felperes nem élhetett áfalevonási jogával, szögezte le az LB. KK

A krízishelyzetbe került személyek támogatásáról (MK 2010/38. sz.)

A krízishelyzetbe került személyek támogatásáról (MK 2010/38. sz.)-->