Aggályos átláthatóság

Nem biztos, hogy jót tesz a közbeszerzéseknek az átláthatósági biztos – vélekednek szakértők a tegnap hatályba lépett újabb szabályokról.

Ezek a rendelkezések egyrészt megszüntetik a kötelező elektronikus utat a közbeszerzésben, tisztázva végre a január óta fennálló aggályos helyzetet. Ugyanakkor változtatnak az átláthatósági szabályokon, további szereplővel gyarapítva a közbeszerzési procedúrát, ami nem feltétlenül gyorsítja majd az eljárást, és vélhetően növeli a költségeket – mondta a Világgazdaságnak Bűrös László, a Közbeszerzési Jogászok Országos Szövetségének elnöke.

Hozzátette: az átláthatósági megállapodás egyébként is új jogintézmény, még nem alakult ki a gyakorlata. Tavaly április óta az ajánlatkérő és -tevő köthetett ilyen szerződést, ha szükségét látta, hogy egy általuk felkért független szakértő kísérje figyelemmel az eljárást a tervezéstől a végrehajtásig. Az abban való részvétel azonban az ajánlattevők számára nem volt kötelező.

Az újabb szabályozás szerint az átláthatósági megállapodást az ajánlatkérő és az átláthatósági biztos köti, és az abban való részvétel már nem pusztán lehetőség, hanem kötelezettség. Attól a pályázók nem tekinthetnek el, vagy tudomásul veszik, vagy nem tesznek ajánlatot. Újdonság az átláthatósági biztos intézménye is: a Közbeszerzések Tanácsa veszi nyilvántartásba. A biztos nemcsak felügyel, de jogorvoslati eljárást is kezdeményezhet. Az előírások rendelkeznek arról, ki milyen feltétellel járhat el átláthatósági biztosként. (A részletes szabályokat – köztük például a díjazás kérdését – a törvény egy majdani kormányrendeletre bízza.) Ezenkívül felhatalmazást ad a kormánynak arra is, hogy meghatározott közbeszerzéseknél kötelezővé tegye az átláthatósági szerződést. KK

újabb szereplő az eljárásban

bonyolíthatja a procedúrát

növeli a költségeket

újabb szereplő az eljárásban

bonyolíthatja a procedúrát

növeli a költségeket-->