Éleződő brit választási harc

Egyre valószínűbbnek tűnik, hogy egyik párt sem szerzi meg a parlamenti többséget a május 6-ra várt brit választásokon. A tavaly még biztos befutónak látszó ellenzéki konzervatívok előnye ugyanis vészesen fogy; egy friss közvélemény-kutatás alapján már az is elképzelhető, hogy a 13 éve hatalmon lévő Munkáspárt alakíthat ismét – ezúttal kisebbségi – kormányt. A befektetők a jelenlegi körülmények között azért aggódnak a döntésképtelen parlament lehetősége miatt, mert határozott intézkedésekre lenne szükség a GDP 12 százalékára rúgó költségvetési deficit lefaragása érdekében.

Elemzők egy része szerint ugyanakkor éppen a hiány mérséklése körül kialakult vita is hozzájárulhatott a konzervatív előny elolvadásához. A Gordon Brown vezette munkáspárti kormány csak jövőre kezdené el a deficit lefaragását, és négy év alatt felezné meg annak mértékét. Ennél drasztikusabb megszorítás szerinte veszélyeztetné a kibontakozóban lévő fellendülést. David Cameron, a konzervatívok vezetője azonban úgy véli, a hiány mérséklésének halogatása növelné a kamatlábakat, gyengítené a gazdaságba vetett bizalmat, „még mélyebb és sötétebb” recesszióba taszítva vissza az országot.

A jelek szerint azonban a konzervatívok megszorításokkal kapcsolatos kemény álláspontja kezdi megijeszteni a választókat, akik attól félnek, hogy a közkiadások jelentős visszafogása újabb leépítésekhez és romló közszolgáltatásokhoz vezethet. A Munkáspárt népszerűségének másrészt alighanem jót tesznek a gazdasági fellendülés beindulására utaló jelek, főleg azután, hogy a korábban jelzett 0,1-ről 0,3 százalékra módosították a múlt év utolsó negyedévének GDP-bővülésére vonatkozó adatot.

A konzervatívok mindenesetre az elmúlt napokban a megszorításokkal kapcsolatos álláspontjuk ellensúlyozására adócsökkentési terveiket is elkezdték részletezni. Ígéretük szerint hatalomra kerülésük esetén legkésőbb 2011 áprilisára 28-ról 25 százalékra mérsékelnék a társasági adót úgy, hogy a kieső bevételeket teljes egészében fedeznék különböző adókedvezmények megszüntetésével. George Os-borne, egy esetleges konzervatív kormány valószínű pénzügyminisztere szerint ez évi 2,5 milliárd fontba kerülne, és további egymilliárdot vinne el egy másik, kifejezetten a kisvállalkozások adóterheit enyhítő intézkedés. A Munkáspárt és egyes üzleti csoportok arra figyelmeztetnek, az ellentételezésként megszüntetni javasolt befektetésösztönzők eltűnése sok cég bővülési terveit megsemmisítheti, különösen a feldolgozóipar területén.

Megfigyelők szerint a konzervatívok népszerűségének csökkenése azzal a következménnyel is járhat, hogy felerősödik a párt jobbszárnya részéről a centrista Cameronra nehezedő nyomás. A pártot 2005 vége óta vezető politikus jobboldali kritikusai szerint a konzervatívoknak vissza kellene térniük az olyan, hagyományos témákhoz, mint a bevándorlás, az adócsökkentés és a szorosabb uniós integrációval való szembenállás. A szabadpiacok térnyerését és az állam szerepének csökkentését szorgalmazó párttársai nem nézik jó szemmel Cameron kiállását az állami egészségügyi szolgálat megvédése és a szegények támogatásának szükségessége mellett. A konzervatív vezető azonban már jelezte, továbbra is ellenáll az ilyen jellegű nyomásnak. Reuters

„Az adófizetők mentették meg a bankokat, ezért megérdemelnek egy »népi bankbónuszt«” – mondta a terv kapcsán George Osborne.

A kezdeményezés megvalósulása esetén a Royal Bank of Scotland és a Lloyds részvényeiből kaphatnának a kisbefektetők; előbbi pénzintézetben 84, utóbbiban 41 százalékos az állami részesedés.

„Az adófizetők mentették meg a bankokat, ezért megérdemelnek egy »népi bankbónuszt«” – mondta a terv kapcsán George Osborne.

A kezdeményezés megvalósulása esetén a Royal Bank of Scotland és a Lloyds részvényeiből kaphatnának a kisbefektetők; előbbi pénzintézetben 84, utóbbiban 41 százalékos az állami részesedés.-->