Kátyúba juthat a Balkán integrációja
A szerb– koszovói ellentétek miatt kudarcba fulladhat a szlovén kormány által március 20-ra szervezett nyugat-balkáni csúcstalálkozó. Boris Tadic szerb elnök csak akkor hajlandó részt venni az európai integráció és a regionális gazdasági fejlődés megvitatását szolgáló konferencián, ha a függetlenségét 2008-ban kikiáltott volt dél-szerbiai tartomány „ENSZ-ellenőrzés alatt álló protektorátusként” szerepel. Erről azonban Pristina hallani sem akar.
Belgrád részéről immár hagyományosnak mondható ez a karakán magatartás. A szerb miniszterek rendre lemondják a koszovói részvétellel zajló tanácskozásokat. Vuk Jeremic külügyminiszter a közelmúltban is világossá tette, az EU és Koszovó közül az utóbbit tartják fontosabbnak.
Elemzők szerint nagy a veszélye annak, hogy az ehhez hasonló torzsalkodások miatt kátyúba jut a jugoszláv utódállamok EU-csatlakozásának a folyamata. Szerbia mellett Bosznia-Hercegovina is „gyenge láncszemnek” számít. A szerb és a bosnyák-horvát országrész közötti ellentétek évek óta megbénítják a Szarajevóban folyó törvényhozói és kormányzati munkát, és a Brüsszel által követett „húzd meg, ereszd meg” politika mindeddig hatástalannak bizonyult. Az októberben esedékes parlamenti és elnökválasztásra készülve várhatóan tovább nőnek az etnikai feszültségek.
Horvátország 2012-ben alighanem csatlakozik az EU-hoz, de Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Macedónia, Montenegró és Szerbia esetében a
folyamat nagyon elhúzódhat. Vladimir Gligorov, a bécsi WIIW kutatója szerint jelenleg Törökország befektetői megítélése is jobb, mint a nyugat-balkáni országoké. Reuters
