"Azt látom, hogy a baloldal táborának legelkötelezettebb része felemelte a fejét és megmozdult. Jártam a vidéket az EP-választás előtt és most is. Vége a letargiának, a lehajtott fejjel busongó szocialisták bánatos eszmecseréinek" - nyilatkozta lendvai Ildikó a Népszabadságnak. Hozzátette: Most jóval több ember, jóval nagyobb kedvvel vesz részt a kampányban. Hogy ez a tettvágy milyen arányban mozgatja meg a szélesebb választói kört és a „nem választók pártját”, ma még nem lehet megmondani. Egyre többen ébrednek rá: komoly tétje van a választásnak. Persze azt is látni kell, hogy sokan azért hozzák be inkább maguk a cédulákat, mert félnek, valami hátrányuk lehet abból, ha megtudják, kire szavaznak. És sok jobboldali nyilatkozat bizony gondoskodik is arról, hogy fenyegetve vagy becsmérelve érezzék magukat - mondta a politikus.
Arra a kérdésre, hogy mi lenne a tétje annak, ha végre kiderülne, ki vitte, ki adta ki az őszödi felvételt, Lendvai így felelt: A titkosszolgálati nyomozás eredménye a szocialista politikusokat már tisztázta az árulás vádjától, kiderült, nem valamelyik képviselőtársunk vette fel titokban és adta ki a hanganyagot. A hivatalos felvételt másolták le vagy lopták ki egy hivatali szekrényből. Ahhoz meg nem kell nagy találékonyság, hogy az ember sejtse: milyen érdekből és melyik politikai erőnél dekkolhatott a felvétel hónapokig, éppen az önkormányzati választások közeledtéig. Az világos, hogy nem a hirtelen demokratikus felháborodás, hanem a választási előnyszerzés vezethette azokat, akik a megszerzett felvételt gondosan őrizték az önkormányzati kampány finiséig. Azt meg a vak is látja, kik voltak az ügy haszonélvezői, a 2006-os önkormányzati választás nyertesei.
