Agyelszívási hullám Lengyelországban
A szakmunkások után a szellemi elit fiatalabb tagjai is tömegesen hagyják el Lengyelországot. A krakkói Jagelló Egyetem friss felmérése szerint a munkaadók 80 százaléka véli úgy, hogy az elkövetkező tíz évben komoly kivándorlási hullámra lehet számítani a magasan képzett, fiatal szakemberek körében, mivel a lengyel gazdaság éppen az innovatív szektorok terén nem képes kellő vonzerőt gyakorolni. Az ország 2004-es uniós csatlakozása eredményeként pedig a korábbinál lényegesen egyszerűbbé vált a nyugat-európai munkakeresés.
A külföld vonzereje ugyanakkor nem csak a magasabb fizetésekben rejlik. A jobb karrierlehetőségek, a korszerűbben felszerelt munkahelyek, illetve a kedvezőbb szociális feltételek szintén sokat nyomnak a latban.
Miközben az agyelszívás már több éve komoly problémát jelent Lengyelországban, az igazi elvándorlási hullám még csak ezután várható – mutatnak rá szakemberek. Építész- és bányamérnökökből, illetve orvosokból már most hiány van. Ráadásul az utóbbi időben egyre gyakoribb, hogy nemcsak a tanulmányok elvégzése után, de már az egyetemi évek alatt, vagy akár érettségi után nyugatra költöznek a jó diákok. A tapasztalat szerint pedig az ilyen korai távozók közül csak nagyon keveset lehet később hazacsalogatni.
Sokszor ráadásul a hazatérők sem maradnak. A 2004 óta Nagy-Britanniába kivándorolt nagyjából egymillió lengyel munkavállaló közel fele ugyan visszatért a válság során, de mivel továbbra sem tudták megalapozni egzisztenciájukat odahaza, sokan ismét útra keltek, ezúttal Skandinávia felé.
Kis vonzerő
„Welcome”, „Homing Plus” és hasonló hangzatos nevekkel ellátott ösztöndíjak segítségével próbálják otthon tartani vagy hazacsalogatni a diákokat a lengyel egyetemek, nem sok eredménynyel. Az oktatók szerint a rendszer mélyreható átalakítására lenne szükség az agyelszívás megállításához, miután a világ 160 legjobb egyetemét összegyűjtő Time magazin listáján a hazai éllovas varsói is csak a 159. helyezést érte el. Die Presse
