Nagymenő és nélkülöző ügyvédek
A válság az ügyvédeket sem nem kímélte. A hazai piac lényeges mutatója az ügyvédek száma és árbevétele. Ma a 12 ezernyi jogtudorból mintegy 11 ezer tevékenykedik folyamatosan. Túlzás nélkül állítható, hogy nagyjából harmaduk napi gondokkal küszködik – állítja dr. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke. Mint mondja, Budapesten látjuk a legnagyobb különbséget a jövedelmeket tekintve: a fővárosiak talán tíz százalékának a keresménye a havi egymillió forintot is meghaladhatja, mintegy fele több százezer forintos, esetleg egymilliós havi bevételt könyvel el, egyharmada pedig éppen csak megél.
Az ügyvédek közötti, egyre élesedő verseny etikai és gazdasági kérdéseket is generál. A fogyasztóvédelem és a versenyjog térhódítása ugyancsak problémákat hoz felszínre, és aszimmetriákat épít be a versengő szakmák közé – nyilatkozta a manager magazinnak dr. Réti László, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke. Verseny van a nem kizárólagosan ügyvéd által végezhető szakmák tekintetében is, e vonatkozásban gond, hogy az ügyvédeknek vannak versenykorlátaik, míg a többieknek nincsenek.
Az ügyvédségnek helyt kell állnia az egyre élesedő nemzetközi versenyben is. A kilencvenes években Magyarországon megjelent nemzetközi ügyvédi irodák révén bővült a piac, hiszen azok behozták az ügyfeleiket, akiknek magyar jogi szolgáltatásra is szükségük volt – emlékeztet az elnök. Az uniós csatlakozást követően napjainkra megszaporodtak hazánkban a közép- és kisméretű külföldi irodák, s azt a tevékenységet, amelyet eddig a magyarok végeztek, a saját jogukon, a saját diplomájukkal akarják ellátni. A nagy nemzetközi irodák bejövetele megnövelte a piacot, a „tortát”, s abból most részt kérnek a külföldi jogászok is. Ha a működésük tömegessé válik, nyilvánvalóan versenyhátrányba kerülnek a magyarok.
A témáról bővebben a manager magazin most megjelenő, áprilisi számában olvashat.
