A közpolitikai és politikai kommunikációs tanácsadó intézet havi elemzésében a 22 magyar európai parlamenti képviselő munkáját – felszólalásait, jogalkotó tevékenységét, médiajelenlétét – vizsgálta.
Márciusban az Európai Parlament magyar képviselői pártállástól függetlenül legaktívabbak a Cordobában megrendezésre kerülő Második Európai Roma Csúcstalálkozót megelőző plenáris vitában voltak. A hazai szóhasználathoz képest meglepően visszafogott volt a jobbikos Balczó Zoltán és Morvai Krisztina: a cigány gyermekek társadalmi felemelkedésének módját mindketten az oktatásban találták meg. Balczó ráadásul külön iskolai foglalkozás keretei közt „pozitív diszkriminációt” javasolt a kisebbségiek integrációja céljából.
Érezve az érdekérvényesítési lehetőségüket, a fideszes Járóka Lívia és az MSZP-s Göncz Kinga is csatlakozott ahhoz a parlamenti állásfoglalási indítványhoz, melyben az egységes uniós roma-stratégia kidolgozását sürgették. A vitában a szocialista delegációvezető, Tabajdi Csaba kijelentette, hogy a cigányságnak integrációra van szüksége asszimiláció nélkül, és a többségnek és a roma kisebbségnek is megvan a maga felelőssége a jelenlegi helyzet kialakulásában.
Eközben az EP-képviselők belefolytak a magyar választási kampányba is: Deutsch Tamás kemény szavakkal követelte „a szocialista politikai látványpékség” befejezését, és sikertelen kísérletet tett a szocialista Fazakas Szabolcs európai számvevőszéki kinevezésének megakadályozása érdekében is. Schmitt Pál eközben több fórumon megígérte, hogy a Fidesz választási győzelme esetén bevezetik a bűnözéstől való elrettentést célzó három csapás törvényt, illetve minden magyar nyugdíjasnak elküldött levelében biztosította az időseket a nyugdíjaik megvédéséről.
Az MSZP delegáció tagjai a fideszeseknél jóval visszafogottabban kampányoltak. Míg februárban még a szocialisták számos fórumon az elmúlt nyolc év eredményeit bizonygatták, addig e hónapban a belpolitikai színtér helyett az Európai Parlament plenáris ülésén volt buzgók a baloldali képviselők.
Márciusban az MDF miniszterelnök-jelöltje, Bokros Lajos szinte naponta jelent meg a hazai médiában: a Frizbi című TV-műsorbeli táncától a „reformok kritikus tömegéről” szóló előadásáig folyamatosan foglalkoztak vele a különböző médiumok. Ennek fényében azonban nem meglepő, hogy Brüsszelben és Strasbourgban komolyabb aktivitást nem mutatott az EP-képviselő.
