Az internet megjelenése folyamatosan és tartósan mélyreható változásokat indított el a világban, melynek nincs olyan pontja, ahol az internet jelentőségét ne tudnánk felismerni, ha ott van, akkor azért, ha nincs ott, akkor azért – olvasható Csepeli György és Prazsák Gergő által jegyzett, "Örök visszatérés? Társadalom az információs korban" című tanulmánykötet fülszövegén.
Csepeli és Prazsák úgy véli, a különböző kultúrafelfogásokból és személyiségjellemzőkből érthető meg, hogy Magyarországon a felnőtt lakosság között a legnépesebb csoportot azok az emberek alkotják, akik nem olvasnak könyveket és internetet sem használnak (37 százalék). Velük ellentétben az új gazdagok interneteznek és könyveket is olvasnak (25 százalék), a régi gazdagokat viszont csak a papír alapú élmény varázsolja el, ugyanis ők könyveket olvasnak, de nem interneteznek (19 százalék). Éppen ekkora egyébként annak a csoportnak az aránya is, akik nem vesznek könyvet a kezükbe, de gyakran kapcsolódnak a világhálóra.
Az internethasználati és olvasási szokások önmagukban is jól jellemzik a magyar társadalom kultúra iránti érdeklődését – hangsúlyozza a szerzőpáros, hozzátéve, hogy a magyar társadalom mindössze 50 százaléka tesz olyasmit, aminek köze lehet a kultúrához. Mint írják, a másik 50 százalék tévét néz.
A szerzők 2008-ban végzett szociológiai vizsgálat eredményeire alapozott megállapításai szerint a magyar lakosság kultúrafelfogására jellemző, hogy a legtöbben azok vannak, akik a "kultúra" szó hallatán csak a magas kultúrára gondolnak (36 százalék). A második legnagyobb csoportot a heterogén kultúrafelfogásúak adják (32 százalék). Számukra a kertészkedés, a városnézés, az operalátogatás, az olvasás, a blogírás éppen úgy része a kultúrának, mint a természetjárás, a fényképezés, a bélyeggyűjtés vagy a múzeumlátogatás.
A harmadik csoportot a nihilisták alkotják (17 százalék), akik gyakorlatilag nem tudtak a kutatók által felkínált több mint 50 lehetséges kulturális tevékenység közül olyat megnevezni, mely szerintük része annak, amit kultúrának hívunk. A legkevesebben a populáris gondolkodásúak vannak, akik szerint a fájlcserélés, a csetelés, a természetjárás, a "Barátok közt" c. filmsorozat vagy a sütés-főzés is beleillik abba, ami a kultúra szóval jelölhető, a magas kultúrát és a tanulást azonban már nem sorolják ide. Az internethasználók között a heterogén kultúrafelfogásúak (41 százalék), míg az internetet nem használók között a magas kultúra hívei vannak a legtöbben (38 százalék).
