A Magyar Helsinki Bizottság szerint cáfolható, hogy a Fidesz MPP-KDNP Büntető Törvénykönyv szigorítását célzó ún. „három csapás” javaslata alkotmányos, megalapozott és hatékony lenne.
A javaslat a szervezet szerint demagóg indokok alapján úgy kívánja szigorítani a Btk.-t, hogy valós problémákat ezzel nem old meg, újakat viszont létrehoz. Mivel a javaslat alkotmányellenes, annak elfogadása esetén a szervezet az Alkotmánybírósághoz fordul.
A Magyar Helsinki Bizottság leszögezi: nem igaz, hogy a bűncselekmények száma drasztikusan emelkedett. A statisztikák szerint 1999 óta folyamatosan csökken az ismertté vált bűncselekmények száma (600 ezerről 400 ezer bűncselekmény/év). Az erőszakos és garázda bűncselekmények száma sem nőtt. Az egyik legsúlyosabb személy elleni erőszakos bűncselekmény, a befejezett szándékos emberölések száma például tíz év alatt évi 250-ről 136-ra csökkent.
Mint írják, a büntetőpolitikának nem szigorú látszatintézkedésekre, a már most is túlzsúfolt, alulfinanszírozott költségvetésű börtönökben a fogvatartottak számának emelésére, hanem a közbiztonság tényleges javítására kell irányulnia. A javaslat ugyanakkor nem jelent megoldást azokra a kisebb súlyú bűncselekményekre, amelyeknek az elszaporodása a lakosság biztonságérzetét jelentősen rontja.
A javaslat célja, hogy az elrettentés és elkülönítés révén csökkentse a bűnözést – jogintézményeinek azonban nincs semmilyen bizonyított hatása a bűnözés csökkentésére. A példaként említett Egyesült Államok, ahol működik a „három csapás”, éppen története legnagyobb büntetési krízisével küszködik. A két és félmilliós börtönnépességének ellátása fenntarthatatlanná tette a börtönrendszert, amire ezért például Kalifornia államban többet költenek, mint az oktatásra – szögezi le a Magyar Helsinki Bizottság.
