A szakértők szerint komoly gondot jelent, hogy a vállalatok nem készültek fel kellőképpen a konjunktúra visszatértével a csalások elszaporodására. A gazdaság várható fellendülése az elvárt teljesítménynövekedés hatásaként új kockázatokat hordoz magában, anélkül hogy a miatt már jelen lévő veszélyforrásokat megszüntetné. A válság alatt karcsúsított ellenőrző funkciók jó eséllyel nehezebben birkóznak majd meg feladatukkal.
A magyar cégek esetében a visszaélések gyakorisága mellett az is problémás, hogy a globális átlaghoz képest ritkábban indítanak fegyelmi eljárást abban az esetben, ha felszínre kerül egy ügy. Míg világszerte a megkérdezett cégek 46 százaléka tette ezt meg, hazánkban csupán 42 százalékos az arány.
A globális trend pedig egyre inkább abba az irányba mutat, hogy a felelősségre vonást a vezető beosztású érintettek sem kerülhetik el. A megfelelő szankciók következetes alkalmazása elengedhetetlen, hiszen a piaci szereplőknek fontos, hogy a társaság munkavállalói érezzék: tettük nem marad következmények nélkül – fogalmazott a felmérés kapcsán Bíró Ferenc, az Ernst & Young kockázatkezelési üzletágának vezetője.
A cégek ugyanakkor hiába vannak egyre inkább tudatában a visszaélésekben rejlő kockázatoknak, az önvédelem irányába tett lépéseik nem tükrözik ezt a felismerést. A felmérés szerint az elmúlt 12 hónapban tízből csupán négy cégvezetőtől kértek visszaéléssel kapcsolatos vizsgálatot, és a megkérdezettek csupán 28 százalékának kellett kockázati felmérést végeznie. Az üzleti etika terén egész Európában romlik a helyzet, és a vállalatoknak hathatós lépéseket kell tenniük, ha fenntartható fejlődésre kívánnak törekedni – sommázta a felmérés megállapításait Havas István, az Ernst & Young vezérigazgatója. VG
