Közélet

Hidakat, nem pedig barikádokat akar az MSZP államfőjelöltje

Nem látja értelmetlennek a Fidesz-frakció általi keddi meghallgatását Balogh András, az MSZP államfőjelöltje. Köztársasági elnökként a bel- és a külpolitikában is tompítaná az ellentéteket, a pártok figyelmét pedig próbálná a sokszor szélsőséges vitákba torkolló politikai harcról a társadalom előtt álló súlyos kihívásokra, a társadalom veszélyes belső egyenlőtlenségeire irányítani. A jelölt a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában beszélt terveiről kedd este.

"A magyar társadalomnak nem vérmes, radikális, kibékíthetetlen ellentéteket sugalló vitákra van szüksége a parlamentben, hanem arra, hogy összefogjanak az emberek" - mondta a Duna Televízió Közbeszéd című műsorának nyilatkozó Balogh András államfőjelölt. 

Többek között így reagált a csatorna felvetésére, hogy mennyiben tudna változtatni az államfő a politikában, de már a polgárok között is kialakult szekértábor-helyzeten.  

Az MSZP köztársasági elnök-jelöltje azt mondta: programjának lényege, hogy nem konfrontatív stílust kell követni az egyes pártoknak, hanem sokkal inkább megkeresni a közös érdekeket a jelenlegi nehéz gazdasági-pénzügyi helyzetben. "Szükség van a nemzeti összefogásra" - mondta. 

Tompítani a társadalmi feszültségeket, kerülni a szélsőséget

"Hidakat akarok építeni, nem pedig barikádokat" - szögezte le hitvallása egy fontos pontját Balogh András. Mint mondta: a magyar társadalomnak nem a szekértáborok erősítésére van szüksége, hanem közös területek megtalálására, "ahol mi magyarok együttesen tudunk fellépni". Közös érdek tompítani az irracionális ellentéteket, annál is inkább, mert ténylegesen megoldandó, nagyon súlyos feladatok állnak az ország előtt - szögezte le a politikus. 


Példaként említette a magyar társadalomban meglévő különbségeket, amelyek lassan kezelhetetlenné válnak.

"Vizsgálni kell, mit jelent, hogy kirekesztődnek emberek abból, hogy a jog által adott lehetőségekkel élni tudjanak".  A politikus úgy látja: az emberek egy része nem tud élni a neki járó, a kor színvonalán álló egészségügyi ellátással. A szabad mozgás is alapvető emberi jog, csakhogy magyarok milliói a munkahelyükre sem tudnak elmenni, mert vagy nincs munkahelyük, vagy nem engedhetik meg maguknak, hogy hosszabb utat tegyenek meg a munkahelyükre - sorolta a problémákat Balogh. 

Demokrácia, tolerancia, humanizmus

Arra a kérdésre, hogy inkább protokolláris avagy politizáló államfő lenne-e, Balogh András úgy reagált: kifejezetten olyan elnököt tud elképzelni a Magyar Köztársaság élén, aki a törvényeknek nem csak a betűjét, hanem a szellemét is be akarja tartatni. Össznemzeti érdekeket képvisel, meggyőződéssel, s közben olyan értékeket tart szem előtt, mint a humanizmus, demokrácia, tolerancia, "amelyekre olyan nagy szükség van egy megosztott társadalomban".

Külpolitika: növelni a tekintélyt, csökkenteni a feszültséget

Ami a külpolitikai aktivitást illeti, az államfőjelölt szerint a köztársasági elnöknek különösen fontos feladata Magyarország tekintélyének, befolyásának növelése.

A határon túli magyarok esetében pedig  felelős magatartást kell tanúsítania a mindenkori magyar államfőnek, azaz minden felelősségre álló eszközzel tompítania kell az ellentéteket.

"Olyan irányba kell vinnie az ügyeket, például az iránymutatásával, hogy a határokon túli magyarok a saját szülőföldjükön találják meg a lehetőségeiket. Tompítani kell azokat az ellentéteket, amelyek a magyarok elleni diszkriminációban nyilvánulhatnak meg" - mondta. 

A szocialisták jelöltje nem tartja feleslegesnek azt, hogy kedden meghallgatja elképzeléseit a Fidesz-KDNP frakciója.

Nem felesleges elmenni a Fideszhez

"A Fidesz-frakcióba történt meghívás ténye, annak megfogalmazása bennem azt az érzést erősítette, hogy a Fideszben megvan az eltökéltség arra, hogy ténylegesen a programokat, elveket vizsgálják, ezek alapján döntsön, ne pedig egyszerűen a pártlojalitás szerint szavazzanak" - nyilatkozta  Balogh.

Arra a kérdésre, hogy ezek szerint elképzelhetőnek tartja-e, hogy a kormányzati frakció őt jelölje államfőnek, úgy reagált: erre kevés példa van, nem csak a magyar alkotmányos történelemben, hanem a pluralista demokráciákban is, hiszen a honatyák követik a saját pártjaik megállapodásait, döntéseit.

"De nincs kizárva, hiszen végül is nem a pártok, hanem a honatyák rendelkeznek a mandátummal" - szögezte le az MSZP államfő jelöltje a Duna Televízióban.

főpolgármester-jelölt MSZP Világgazdaság Online
Kapcsolódó cikkek