“Ez tarthatatlan állapot, vissza kell hozni azt a tartalmi szabályozást, amelyben az állam nem mond le erről a lehetőségéről, de megadja az iskoláknak a szükséges szakmai autonómiát. Ezt kell megoldanunk a közeli jövőben ” - szögezte le a politikus.
A szakpolitikus szerint pedagógiailag nem állja meg a helyét az a 2003-ban indult tendencia, amelynek eredményeként az alsó tagozaton nem lehetett évismétlésre kötelezni a követelményeket teljesíteni nem képes diákokat. Ebből nem csak az a kártékony következmény adódott, hogy számos gyermek ment tovább az általános iskola harmadik-negyedik évfolyamba úgy, hogy írás-olvasás-számolás tudása nem volt alkalmas a többiekkel való továbbhaladásra.
Ezen túl káros üzenete is volt az államtitkár szerint e törvényi szabályozásnak. “Azt üzente a gyerekeknek, hogy nem kell a kötelességet teljesíteni. Éljünk csak szabadon, játszunk, ha nincs kedvünk, nem menjünk iskolába. Így nem lehet az iskolai élethez hozzáfogni, így nem lehet a társadalmat felépíteni” - szögezte le Hoffmann Rózsa.
Hozzátette: nem “kínozni” akarják a fiatalokat, hanem alkalmazni azt az évezredes tudást miszerint “teher alatt nő a pálma”. Az államtitkár szerint a pedagógus, a tanító nem örömmel és nem szívesen dönt az évismétlésről, sőt ellenkezőleg: szereti, ha jó osztályzatot adhat. “Ez a pálya oly nehéz, oly gyötrelmes, hogyha az adás öröme nem volna meg a pedagógusokban, már régen kiürült volna ez a pálya”.
Ezzel szorosan összefüggnek a bolognai rendszer végig nem gondolt bevezetésből fakadó tartalmi gondok és a felsőoktatás tömegesedéséből adódó problémák - érvelt az államtitkár. Kiemelkedik e problémahalmazból a tanárképzés ügye. “Ez alapvető kérdése a felsőoktatásnak, mivel itt készül a jövő: amilyenek a tanárok, olyanok lesznek az iskolák. Itt a legsürgősebb a bolognai rendszer felülvizsgálata” - szögezte le a szakpolitikus.
