A meteorológia miért nem tudta, hogy ilyen meleg lesz?
Németországban most már úgy vélik a szakértők, hogy 2010 júliusa a dokumentált időjárási megfigyelések kezdete óta a legmelegebb hónap lesz. Az idei év elején ezt még senki nem látta előre, ami az előrejelzések korlátaira utal.
„Az európai térségre készített középtávú szezonális előrejelzések egyszerűen túl pontatlanok” - véli, Guy Brasseur, professzor a nemrégiben alapított Climate Service Center (CSC) igazgatója.
Amíg a világ más régióiban, így például az indiai–csendes óceáni térségben nagyon megbízható éves időjárási előrejelzések készülnek, a meteorológusokat sokszor megtréfálja az észak-atlanti atmoszféra különleges dinamikája.
Az európai időjárást az ún. észak-atlanti oszcillációk befolyásolják, így nevezik a kutatók a légnyomáskülönbséget, amely az izlandi mély és az azori-szigeteki magas légnyomás között alakul ki. Különösen nyáron nehéz megtalálni a pontos összefüggéseket, véli Mojib Latif professzor, a kieli egyetem Leibniz intézetéből. Ugyanakkor a kutatók meggyőződése, hogy jobb számítógépekkel és modellekkel javítani tudnak a három hónapos előrejelzésen. Brasseur elismeri, hogy ez a kutatási terület „kevésbé kiérlelt”.
