TI: Átláthatatlan közpénzek - Lép az ombudsman

A minősített adatok védelméről szóló törvény szabályozása új koncepción alapszik, megszűnt a korábbi, titokköri jegyzékekre épülő szabályozás. Az eredeti jogalkotói cél az volt, hogy a minősítés ne terjedjen ki mechanikusan a jegyzékekben szabályozott adatkörre, csak érdemi mérlegelés után meghatározott adatokra. A titokköri jegyzék intézményének megszüntetése azonban többletgaranciákat követel. A garanciák közül azonban kimaradt az egyik legfontosabb: a nyilvánossághoz fűződő közérdek mérlegelésének kötelezettsége az adat minősítése/újraminősítése során.

Jóri András álláspontja szerint aggályos, ha csak az adatok titokban tartásához fűződő érdekeket vizsgálják, figyelmen kívül hagyva az adatok hozzáférhetőségéhez fűződő érdekeket. A minősítés ugyanis alapvető jogokat korlátoz. Ha e jogok figyelembe vételére nincs mód a minősítési és a titok-felülvizsgálati eljárásban, akkor a törvény nem képes a jogkorlátozás arányosságát garantálni. A jogalkotó korábban nem fogadta el a biztos álláspontját, ezért Jóri András ismételten javasolta a – nemzetközi gyakorlatban általánosan használt – úgy nevezett közérdek-teszt beemelését a törvénybe: olyan szabályozást kezdeményez, amely szerint az adat minősítéssel csak akkor védhető, ha az adat minősítéséhez fűződő közérdek nyilvánvalóan nagyobb, mint a hozzáférhetővé tételhez, illetve nyilvánosságához fűződő közérdek.

A közérdek vizsgálatát elő kell írni akkor is, amikor egy közérdekű adatkérés minősített adatra vonatkozik. A minősítés és az adatigénylés között adott esetben több évtized is eltelhet, a körülmények megváltozhatnak, szükséges tehát, hogy a minősítő nemcsak az adat keletkezésekor, hanem minden adatigényléskor legyen köteles a felmerülő érdekeket mérlegelni.

A biztos kezdeményezi azt is, hogy az információszabadság garanciáinak növelése érdekében a törvény írja elő, hogy titoksértés esetén, a büntetőeljárás során a bíróság minden esetben vizsgálja felül a minősítés indokoltságát; ez sok esetben a tényfeltáró újságírás szerepének erősödését eredményezheti. Amennyiben a cselekmény elbírálásakor a nyilvánossághoz fűződő közérdek nyomósabb a titkosításhoz fűződő érdekhez képest, a bíróság rendelje el a minősítés megszüntetését, és a vádlottat bűncselekmény hiányában mentse fel. A jelenlegi törvény csak minősített személyes adat megismerése iránti kérelem megtagadása esetén írja elő a minősítés érdemi bírósági felülvizsgálati kötelezettségét.

Veszélybe kerülhet a közpénzek felhasználásának átláthatósága és sérülhetnek az elszámoltathatóság garanciái, ha eltörlik az állami vállalatok gazdálkodásának nyilvánosságát, egyértelműsítő törvényi rendelkezést - hívta fel a figyelmet a Transparency International magyarországi tagozata (TI).

A szervezet ellenzi a kormány törvényjavaslatának azt a rendelkezését, ami hatályon kívül helyezi az államháztartási törvénynek a közfeladatokat ellátó állami vállalatok átláthatóságára vonatkozó szabályozást. Az előterjesztés elfogadásával a nyilvánosság nehezen vagy nem is szerezhetne tudomást a köztulajdonú cégeknél történt visszaélésekről, pazarlásról vagy éppen bűncselekmények gyanúját felvető ügyekről – mondta Alexa Noémi a TI ügyvezető igazgatója.

Az eltörölni kívánt szakasz a köztulajdonú cégekkel szemben olyan gazdaságossági, hatékonysági és átláthatósági követelményeket támaszt, amelyek a korrupciós kockázatokat csökkentik, és nem tisztázott, hogy ezeket milyen megoldásokkal váltják fel. A nyilvánosság kontrollját az újonnan bevezetett költségvetési felügyelő tisztség nem helyettesítheti a TI szerint.

Ha a Parlament elfogadja a javaslatot, akkor a köztulajdonban álló cégek szerződéseinek és a gazdálkodási adatainak nyilvánossága, illetve azok kikényszeríthetősége kerül veszélybe. A rendelkezés ugyanis rögzíti, hogy a nyilvánosságra vonatkozó szabályok valamennyi állami vagy önkormányzati tulajdonú vagy azok többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságra és vezetőire is kiterjednek.

E törvényhely hiányában bármely közpénzből működő cég könnyen kicsúszhat a nyilvánosság kontrollja alól. A Legfelsőbb Bíróság  ítéletében ugyan kimondta ezeknek az adatoknak a nyilvánosságát, de a normaszöveg hatályon kívül helyezésével a bírói gyakorlatot eltérő irányba terelheti.
 
A TI a korrupció elleni küzdelem egyik legfontosabb eszközének tartja a közpénzek felhasználásának nyilvánosságára  vonatkozó kötelezettségek hatékony érvényesülését. A nyilvánosság biztosításával válhatnak felderíthetővé a korrupciós ügyletek és az átláthatóság kikényszerítésének törvényi garanciái jelentik a további jogsértő magatartások visszaszorításának legfontosabb feltételeit, áll a szervezet közleményében.