Az egyetemisták, főiskolások csaknem fele, 47 százaléka a tanulmányok befejezését követően elsősorban multinacionális vállalatnál szeretne elhelyezkedni, 38 százalékuk pedig valamelyik magyar nagyvállalatot választaná első helyen. A válaszadók 33 százaléka mondta, hogy külföldön is dolgozna valamely multinacionális vállalat munkatársaként, a közigazgatásban 32 százalék helyezkedne el. Ugyanennyien nyilatkoztak arról, hogy saját vállalkozást is vezetnének, azonban csak 28 százalék látja lehetségesnek, hogy hazai kis- és középvállalkozásnál építene karriert.
A válaszadókat arról is megkérdezték, vajon a munkaadók milyen elvárásokat támasztanak a frissen végzett, potenciális munkatársakkal szemben. A hallgatók szerint a kiválasztásnál a legfontosabb tényező a nyelvismeret és a kommunikációs készségek, miközben a tanulmányi eredmények kisebb hangsúlyt kapnak, 78 százalékuk pedig úgy gondolja, a munkáltatók is inkább ezeknek tulajdonítanak nagyobb jelentőséget a kiválasztáskor. Ugyanakkor az is kiderült, hogy a diákok nem ismerik pontosan a munkáltatói igényeket. A válaszadóknak mindössze 2 százaléka állította magáról, hogy egészen biztosan tisztában van a munkáltatók elvárásaival, és 46 százalék jelentette ki, úgy érzi, ismeri ezeket a tényezőket.
A fiatalokat megkérték, hogy az adott készségekről és kompetenciákról is nyilatkozzanak. Egy ötfokú skálán kellett megjelölniük, hogy ezek milyen sorrendben és mennyire fontosak egy pozíció megszerzésében. Túlnyomó részük, 95 százalékuk egyetértett azzal az állítással, hogy bizonyos esetekben a készségek és kompetenciák fontosabbak, mint az érdemjegyek.
Íme a kialakult fontossági sorrend:
Nyelvtudás: 70 %Kommunikációs készségek: 67 %
Szakmai tapasztalat: 59 %
Motiváltság: 54 %
Kapcsolatrendszer: 52 %
Csapatban való munkavégzés: 44 %
Széles körű, általános ismeretek: 32 %
Innovatív szemléletmód: 30 %
Agilitás: 29 %
Képzésen kívüli egyéb tapasztalatok: 28 %
Vezetői készség: 28 %
Tanulmányok során megszerzett tudás: 17 %
Érdemjegyek: 2 %A megkérdezett fiatalok 83 százaléka úgy gondolja, a képességek, készségek és kompetenciák fejlesztése legalább annyira fontos, mint a tanulmányok során megszerzett tudás vagy érdemjegyek. 59 százalékuk tartja fontosnak a kompetenciafejlesztő programokon való részvételt, azonban azt is mérlegelik, hogy mindez milyen arányban biztosít ténylegesen olyan tapasztalatokat, melyek közvetlenül segíthetik karrierterveiket. A fiatalok mintegy 16 százaléka jelentkezett már valamilyen tanulmányokon kívüli tréningre vagy képzésre, azonban 37 százalék tervezi, hogy részt vesz ilyeneken a közeljövőben. A legnépszerűbbek a külföldi oktatási programok, illetve a gyakornoki programok. Abban a kérdésben egyébként, hogy még milyen tényezők számítanak a pályakezdésnél, a hallgatók szintén a gyakornoki programban való korábbi részvételt (60 %) és a külföldi tanulmányokat (27 %) jelölték meg.
A kutatás során 60 százalék nyilatkozott úgy, hogy a diplomát követő 5 évben szeretne középvezetői pozíciót elérni, 23 százalékuk felsővezető szeretne lenni. Csakúgy, mint az elhelyezkedésről, arról is megkérdezték a hallgatókat, hogy milyen készségek és kompetenciák szükségesek ahhoz, hogy valaki jó vezető legyen. Első helyen a vezetői készségeket jelölték meg, majd a kommunikációs készséget, a magabiztosságot, illetve az emberismeretet majd a kapcsolatrendszert. Érdekes momentum, hogy ebben az esetben a nyelvtudás hátrébb sorolódott hetedik helyre, azonban az iskolai érdemjegyek fontosságát itt is leghátulra sorolták.
Kommunikációs készségek: 67 %
Szakmai tapasztalat: 59 %
Motiváltság: 54 %
Kapcsolatrendszer: 52 %
Csapatban való munkavégzés: 44 %
Széles körű, általános ismeretek: 32 %
Innovatív szemléletmód: 30 %
Agilitás: 29 %
Képzésen kívüli egyéb tapasztalatok: 28 %
Vezetői készség: 28 %
Tanulmányok során megszerzett tudás: 17 %
Érdemjegyek: 2 % -->
