Brazília: kódolt folytonosság

Igen jó esélyei vannak a munkáspárti Dilma Rousseffnek arra, hogy Brazília első női államfőjévé válasszák – akár már a vasárnapi első fordulóban. A korábbi energiaügyi miniszter és elnöki kabinetfőnök folytonosságot ígér a latin-amerikai ország gazdaságpolitikájában, amely az elmúlt évtized egyik globális sikertörténetének számít.

A baloldali jelölt hűsége a mostani kurzushoz nem véletlen. Egyfelől Rousseff a jelenleg regnáló elnök, Luiz Inácio Lula da Silva politikai neveltjének számít. Másrészt Lula da Silva az általa folytatott következetes gazdaságpolitikának köszönhetően nemcsak a hazai lakosság körében számít hősnek, de a Wall Street is a kedvencei között tartja számon – mutat rá a Reuters.

A befektetők Brazíliával kapcsolatos jóindulatára jellemző, hogy Rousseff nagy nyerési esélyeinek köszönhetően a választások gyakorlatilag teljesen hidegen hagyták kockázati szempontból a piacokat. Olyannyira, hogy brazil vállalatok az október 3-i szavazást megelőző négy hétben összesen 7 milliárd dollár értékben vettek fel hiteleket, az év eleje óta pedig összesen 40 milliárd dollár értékben igényeltek kölcsönöket külföldön – sikerrel.

A legutóbbi felmérések szerint a szociáldemokrata ellenfele, José Serra előtt közel 20 százalékponttal vezető Rousseff ugyanakkor szinte az utolsó pillanatban szembesült néhány váratlan nehézséggel. Ezek végső győzelmét ugyan valószínűleg nem tudják megakadályozni, de első fordulós győzelmét meghiúsíthatják.

A munkáspártra és jelöltjére az vetett hirtelen rossz fényt, hogy Erenice Guerra, Rousseff utódja az elnöki kabinet élén, egy zavaros korrupciós botrányba keveredett. A baloldal becsületén esett csorbát némileg kiköszörülhetné, ha Rousseff már az első fordulóban győzni tudna, jóllehet erre az esélye éppen a botrány miatt csökkent.

Érdekes ugyanakkor, hogy Rousseff látványos előnye nem annyira régi keletű. Ő és az egykori egészségügyi miniszter, José Serra egészen júliusig hasonló eredményeket produkált több közvélemény-kutatásban is. Lula da Silva rendkívül nagy népszerűsége, illetve a munkáspárt profin felépített választási kampánya azonban biztosította Rousseff előretörését.

A regnáló elnök közkedveltségének nagyon is kézzelfogható gazdasági alapja van. A 2002-es hitelválságot követő nyolc év alatt következetes fiskális és monetáris politikával sikerült megalapozni a „brazil csodát”, amelynek köszönhetően az ország a négy legnagyobb feltörekvő államot magában foglaló BRIC csoport tagja lett. A gazdasági bővülés ugyanakkor a lakosság körében is jól érzékelhető volt. A háztartások reáljövedelmének növekedése 35 millió polgár számára tette lehetővé a középosztályba való felemelkedést, miközben húszmillió ember jutott ki a szegénységből – emlékeztet az NZZ.

Az mindenesetre még nem látható, hogy megválasztása esetén Rousseff hogyan lesz képes folytatni elődje munkáját. A politikus még sohasem mérettette meg magát választáson egy pozíció elnyerése érdekében, sokkal inkább középszintű kormányzati tisztségek között mozogva építette karrierjét. A választókkal így mindeddig nem volt igazán sok kapcsolata. Annál inkább a hatóságokkal. A 70-es években börtönben ült, miután egy baloldali gerillacsoport tagjaként küzdött az akkori rezsim ellen. JK

A növekedés határai

Korántsem tartható fenn a végtelenségig a brazil gazdasági növekedés jelenlegi impozáns üteme. A latin-amerikai feltörekvő óriás régóta meglévő problémákkal kénytelen újra szembesülni: a megfelelő infrastruktúra, illetve a jól képzett munkaerő hiányával.

A szintén rohamos növekedést produkáló Kínával szemben Brazíliában a jelek szerint még mindig nem szentelnek kellő figyelmet a kérdésnek. Miközben az ázsiai óriás éves GDP-jének 16 százalékát fordítja az infrastruktúra fejlesztésére, Brazíliában ez az arány csupán 2 százalék.

A folyamatosan növekvő belső és külső keresletnek nem tud eleget tenni megfelelő beurházások nélkül a kínálat, ez az infláció megugrásának veszélyét hordozza magában – figyelmeztetnek elemzők.

Brazília jelenlegi állapotában legfeljebb évi 4-5 százalékos GDP-bővülésre lenne képes az infláció gyorsulása nélkül, ehhez képest 2010-ben 6-8 százalékos növekedést valószínűsítenek az előrejelzések.