Ajtót mutat Svájc a külföldieknek?

Az ultrakonzervatív svájci néppárt (SVP) kezdeményezte a referendumot. Javaslata szerint minden külföldit automatikusan ki kellene toloncolni az országból, aki erőszakos bűncselekményt, rablást követ el, kábítószerrel kereskedik vagy megszegi szociális szabályokat. A voksoláson a szavazó svájciak csaknem 53 százaléka biztosította támogatásáról a kezdeményezést, amit még a parlamentben is jóvá kell hagyni. A szociáldemokraták (SP) megakadályozhatták volna az SVP sikerét, ha kitartóan támogatják a többi párt ellenjavaslatát és nem lépnek vissza az utolsó pillanatban, mindkét előterjesztést elutasítva. Az SP viszont azzal vádolja a többieket, hogy nem fordítottak elég pénzt az SVP terve elleni kampányra.

Svájcban a lakosság 22 százaléka, azaz 1,7 millió ember külföldi. Azért ilyen magas a külföldiek aránya, mert az ott letelepedőknek rendkívül nehéz svájci állampolgárságot szerezni. Bonyolítja a helyzetet, hogy tavaly az erőszakos bűncselekmények és rablások csaknem 60 százalékát a nem svájciak számlájára írták. A szakértők szerint az ország gazdagsága vonzza a bűnözőket.

A mostani győzelemmel ugyanakkor a kormánykoalícióban résztvevő ultrakonzervatívok idén már másodszor diadalmaskodtak. "Azt akarjuk, hogy a külföldiek tartsák tiszteletben a hagyományainkat és a játékszabályokat" - magyarázta fellépésüket Toni Brunner, az SVP vezetője. A párt szívesen tünteti fel magát a "nemzeti érdekek" védelmezőjeként, rendszerint érzelmi húrokat pengetve lép fel a bevándorlás ellen, a jog és rend érdekében. Ennek révén az alpesi ország legbefolyásosabb politikai erejévé vált: a szavazatok csaknem harmadát szerezte meg a legutóbbi országos választásokon. A svájciak növekvő ellenállása szembetűnővé vált az utóbbi időben. Tavaly például a minaretépítés betiltását szavazta meg a többség.

Az EU azért is aggódhat a svájci ultrajobboldal előretörése miatt, mert Franciaországban hasonló ötletek bukkantak fel a romákkal kapcsolatban, és még Nicolas Sarkozy köztársasági elnök is megszólalt az ügyben.
Az SVP terve konfliktust robbanthat ki Svájc és a nemzetközi emberi jogi szervezetek, illetve esetleg még az Európai Unió között is. A javaslat ugyanis nem veszi számításba, hogy mi lesz a kitoloncoltak további sorsa.
Ráadásul Svájc uniós szabályszegővé is válik, hiszen a schengeni övezet tagjaként köteles lenne megengedni a más schengeni államokból érkezőknek a szabad mozgást - lakhatást, tanulást, munkavállalást - az alpesi országban.