Újra lángba borulhat a Közel-Kelet
A dél-koreai Hanjin Shipping közölte, hogy átirányítja egyes hajóit, mert Port Saidban és Alexandriában a létszámhiány miatt nem tudja folytatni működését. Tegnap a DP World, valamint az AP Moller-Maersk is közölte, hogy felfüggeszti tevékenységét az egyiptomi kikötőben. A vállalatok azzal kapcsolatban nem közöltek adatokat, hogy összesen hány teherszállítót érint az útvonalak áttervezése - jelenti a BBC.
A Szuezi-csatorna hatósága ugyanakkor közölte, hogy a csatornán áthaladó hajóforgalomra az egyiptomi események nem hatottak ki. A Maersk is hangsúlyozta, hogy nem vonul ki a forrongó országból. Mindenesetre a Szuezi-csatorna működésével kapcsolatos aggodalmak továbbra is felhajtják az olaj árát.
A tengeri útvonalon északi irányba naponta mintegy egymillió hordó kőolaj és finomított olajtermék halad át, míg a Szuezi-öbölt és a mediterrán térséget összekötő SuMed vezetéken további napi 1,1 millió hordó kőolajat szállítanak. Ez a mennyiség a globális olajtermelés mintegy két százalékát teszi ki. Ha a Szuezi-csatornán áthaladó szállítást a válság akadályozná, az az olajárat rövid távon jelentősen befolyásolhatja. A szuezi átjáró nélkül ugyanis a Közel-Keletről Európa és az USA felé tartó tankereknek meg kellene kerülniük Afrikát, ami közel tízezer kilométeres kitérőt jelentene.
Az egyiptomi helyzet olajpiacra gyakorolt hatásának fő kérdése az, a válság mennyire terjed át a közel-keleti régióra, ahol Egyiptomhoz képest jóval jelentősebb olajtermelő országok találhatók.
A palesztinok feszülten figyelik az egyiptomi fejleményeket, miután Mubarak elnök kedden késő este közölte, hogy nem indul ismét az elnöki tisztség elnyeréséért. Sem a Palesztin Hatóság, sem, Mahmud Abbasz nem nyilatkozott hivatalosan az egy hete tartó tüntetésekről. Hasonlóan szótlan volt eddig a Hamasz, amelynek vezetője, Ahmed Juszef annyit mondott: megvárják, míg a helyzet stabilizálódik.
"A stabilitás és a közrend hiánya az, ami aggaszt bennünket" - hangoztatta viszont Hanan Ashravi, a Palesztin Felszabadítási Szervezet végrehajtó bizottságának tagja, hangsúlyozva, hogy csak magánszemélyként beszél.
"Ha a Muzulmán Testvériség része lesz az egyiptomi kormánynak, és ellenőrzést szerez Egyiptom felett, az természetesen felborítaná a Hamasz és az Abbasz közti megbékélésre irányuló egyiptomi erőfeszítést" - vélte Hani Habib, a Gáza városi Al-Asqua Egyetem politológusa. A szakértő a Bloombergnek nyilatkozva arra figyelmeztetett, hogy ha az iszlamista szervezet hatalomra jut, az elegendő okot szolgáltathat Izraelnek ahhoz, hogy ismét elfoglalja a Gáza és Egyiptom közötti határsávot. A Mubarak-kormány döntő szerepet játszott az Izrael és a Palesztin Hatóság közötti béketárgyalások során és hasonlóan fontos szerepet töltött be 2007-ben, miután az iszlamista szervezet átvette az uralmat a Gáza-övezetben.
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök három napja már figyelmeztette arra, hogy bármilyen, Egyiptomban történő politikai változást "kihasználhat egy iszlamista szervezet", amely átveheti az állam irányítását. A helyzetet az 1979-es iráni forradalomhoz hasonlította, amikor Khomeini ajatollah átvette az ország irányítását az amerikaiak által támogatott Mohamed Reza Pahlavi sahtól.
Az elnök egy nappal a "harag napjának" nevezett, csütörtökre tervezett tömegtüntetés előtt jelentette be ezt. Az évtizedek óta hatalmon lévő Szaleh egyben a Közös Fórum nevű ellenzéki szövetséget arra szólította fel, hogy parancsoljanak megálljt az utcai demonstrációknak. A Tunéziából indult, és már Egyiptomban tartó forradalmi láztól tartva Szaleh már hétfőn rendkívüli intézkedéseket ígért, közte béremelést, adócsökkentést, a szociális háló kiterjesztését és egy, a pályakezdő diplomások elhelyezkedését segítő alap létrehozását. -->
