„Fukusima: az atomenergia korának vége” – hirdette tegnap a Der Spiegel online kiadásának címe, utalva a Japánt valaha ért legsúlyosabb földrengés miatt megsérült atomerőmű kálváriájára. Kan Naoto japán miniszterelnök drámai bejelentésben tudatta, hogy a Fukusima Daicsi erőmű egyik reaktorában történt robbanás után megemelkedett a sugárzó energia szintje. A kormányfő korábban élesen bírálta az erőművet üzemeltető Tokyo Electric Power vezetését is, amely a pénteki, a Richter-skálán 9-es fokozatú rengés és az azt követő utórengések óta hiába próbál úrrá lenni a helyzeten az összesen 4,7 gigawatt teljesítményű, az ország középső részén fekvő erőműnél. A szakértők nem tartanak attól, hogy a 25 évvel ezelőtt Csernobilban történt balesethez hasonló helyzet állna elő, ám miközben a baleset fokozatát a hetes skálán már hatosra értékelik, a pánikhangulat terjed az országban: még a 240 kilométerre fekvő Tokióból is menekülnek az emberek.
Az vezetése igyekszik ugyan megnyugtatni mindenkit, hogy a fukusimai erőműben történteknek nincs közvetlenül érezhető hatása Európában. Ám láthatóan senki sem éri be azzal, hogy a kontinensen nem emelkedett meg a radioaktív sugárzás szintje. Nikolaus Berlakovich osztrák környezetvédelmi miniszter még vasárnap közölte: a banki stressztesztekhez hasonló vizsgálatoknak kellene alávetni az európai reaktorokat. Ausztria nincs az atomerőműveket üzemeltető 14 tagállam között, Franciaország azonban a felhasznált villamos energia háromnegyedét állítja elő 58 reaktorában. Itt a zöldek népszavazást kezdeményeztek a reaktorok jövőjéről, Francois Fillon miniszterelnök pedig válságtanácskozásra hívta illetékes hat miniszterét. Németország is drasztikus lépéseket hozott: hétfőn három hónapra felfüggesztették azt a tavaly kötött koalíciós megállapodást, amely a reaktorok üzemidejének meghosszabbításáról szóló tárgyalásokat alapozta meg, tegnap pedig Angela Merkel kancellár bejelentette: a 17 reaktoruk közül három hónapra leállítják azt a hetet, amely 1980 vége előtt kezdte meg működését.
A pánik a piacokat is elérte: a szabadpiacokon – hat hónapos töretlen növekedés után – csökkent az urán-oxid ára. Tíz százalékot meghaladó esést produkáltak a nagy autógyárak, mivel számos beszállítójuk a szökőár által elárasztott területen működött. A rossz hangulat azonban nem csak Japánra és az atomenergiához köthető kereskedésre korlátozódott: gyakorlatilag a világ összes tőzsdéje csökkenést produkált tegnap (lásd keretes írásunkat).
A földrengés és a szökőár londoni elemzők szerint 180 milliárd dollárnyi kárt okoz Japánnak, ez az ország éves GDP-jének 3 százalékával egyenértékű – nagyjából ennyi a katasztrófa által legsúlyosabban érintett két prefektúra részesedése is a szigetország gazdaságának összteljesítményéből. Az IMF statisztikái szerint Japán a világ GDP-jének nagyjából 9 százalékát adja.
A Bank of America Merrill Lynch előrejelzése szerint a katasztrófa 0,2-0,3 százalékponttal csökkenti a japán idei ütemét, ám az újjáépítési kiadásokból eredő későbbi többletkereslet várhatóan meghaladja majd az éves GDP-érték egy százalékát. Ezt alátámasztja a Barclays Capital is, amelynek elemzői emlékeztetnek: az előző, Kobe környékén 1995-ben pusztító földrengés után a térség ipari termelése havi összehasonlításban 4,6 százalékkal csökkent, egy hónappal később azonban már 4,9 százalékos növekedést tudott produkálni.
A Standard & Poor’s és a Moody’s hitelminősítő is aránylag optimista a helyreállítás gazdasági következményeit illetően, ezt részben magyarázza, hogy a válság nyomán felduzzadt költségvetési hiányt ellensúlyozza a fejlett országok körében a legmagasabb, a 60 százalékát kitevő nettó nemzetközi követelésállomány. A Moody’s hétfői prognózisa szerint a jen is megőrzi stabilitását.
Helyzetjelentés a nukleáris következményekről
A három japán atomreaktor miatt kialakult helyzet nagyon összetett, üzemeltetőiknek nagyon súlyos baleseti eseménysort kell kezelniük, mindazonáltal a BME Nukleáris Technikai Intézetének tanszékvezetője szerint olyan nagy kibocsátástól továbbra sem kell tartani, amely messzire, Japán nagy részére vagy Európába, Észak-Amerikába eljuthatna, és ott a lakosságra érdemi veszélyt jelenthetne.Aszódi Attila Vancouverben, egy atomreaktorokkal foglalkozó nemzetközi konferenciáról küldött összefoglalójában beszámol arról, hogy a rendezvényen Yoshiaki Oka, a japán atomerőművek biztonsági filozófiájának egyik megalkotója ismertette: a fenti nukleáris baleset során feltehetően részleges zónaolvadás történt mindhárom blokkon. Oka szerint az atomerőmű telephelyén a dózisteljesítmény maximális értéke egy mSv/h körüli; ez jelentős érték, korlátozza a mentesítésben dolgozók ott-tartózkodásának idejét, és arra is figyelmeztet, hogy helyes volt a telephely 20 kilométeres környezetéből a lakosságot kitelepíteni. A szennyezés jelentős részét az óceán felé viszi a szél, így a telephely hosszú távú használatát a helyzet nem korlátozza.
A fentiek megerősítik Aszódi Attila korábbi feltételezéseit, melyek szerint a földrengés és az azt követő szökőár terhelése jelentősen meghaladta azt az értéket, amelyet a reaktorok méretezése során feltételeztek, valamint, hogy az ország alap-infrastruktúrájának tönkremenetele nehezíti az atomreaktorok üzemzavarainak a kezelését.
Aszódi Attila Vancouverben, egy atomreaktorokkal foglalkozó nemzetközi konferenciáról küldött összefoglalójában beszámol arról, hogy a rendezvényen Yoshiaki Oka, a japán atomerőművek biztonsági filozófiájának egyik megalkotója ismertette: a fenti nukleáris baleset során feltehetően részleges zónaolvadás történt mindhárom blokkon. Oka szerint az atomerőmű telephelyén a dózisteljesítmény maximális értéke egy mSv/h körüli; ez jelentős érték, korlátozza a mentesítésben dolgozók ott-tartózkodásának idejét, és arra is figyelmeztet, hogy helyes volt a telephely 20 kilométeres környezetéből a lakosságot kitelepíteni. A szennyezés jelentős részét az óceán felé viszi a szél, így a telephely hosszú távú használatát a helyzet nem korlátozza.
A fentiek megerősítik Aszódi Attila korábbi feltételezéseit, melyek szerint a földrengés és az azt követő szökőár terhelése jelentősen meghaladta azt az értéket, amelyet a reaktorok méretezése során feltételeztek, valamint, hogy az ország alap-infrastruktúrájának tönkremenetele nehezíti az atomreaktorok üzemzavarainak a kezelését. Zuhanás a tőzsdéken – Kétéves mélyponton a tokiói börze, a pesti legalább két-három százalékkal eshet Az atomkatasztrófától való félelem az elmúlt két nap alatt a tokiói tőzsdét is mélybe rántotta. A befektetők menekültek a japán papíroktól, a Nikkei 225 tőzsdeindex a hétfői nagy zuhanást követően tegnap még többet, 10,6 százalékot esett, és 8605 pontra, 2009 áprilisa óta nem látott mélységbe került. A mutató két nap leforgása alatt több mint 16 százalékot süllyedt, ilyen mértékű hirtelen árfolyamesést utoljára 1987-ben láttak a brókerek a japán parketten. A befektetők elsősorban az energetikai cégek papírjaitól igyekeztek megszabadulni, a fukusimai erőművet tulajdonló Peco részvényei például 25 százalékkal zuhantak. A távol-keleti tőzsdepánik a többi kontinensre is átgyűrűzött; a világ összes részvénypiacának a teljesítményét mérő MSCI World index 2,3 százalékot esett tegnap, az európai börzék 2-5 százalékot sülylyedtek, és az amerikai tőzsdék is piros tartományban indították a napot.
A börzékkel együtt estek az árupiacok is. Az arab világban kitört válság miatt az elmúlt hetekben hordónként 100 dollár fölött forgó kőolajár tegnap csaknem 4 százalékot zuhant. Az áprilisi határidős fekete aranyért a New York-i árutőzsdén tegnap már csak 97,4 dollárt kértek. A nemesfémek ára szintén csökkent, az aranyé például egy hónap után ismét 1400 dollár alá került. Az ezüst, amelyről az elmúlt hetekben már az a hír járta, hogy a kínai felvásárlások miatt hiánycikké vált a pénzverdékben, szabályosan összeomlott. Árfolyama több mint
5 százalékot esett tegnap, unciánként 34 dollár alatt kereskedtek vele.
Miközben a befektetők pánikszerűen menekülnek a kockázatos eszközökből, megnőtt az érdeklődés a biztonságos befektetések iránt. Az amerikai és a német államkötvények hozama ennek megfelelően esni kezdett. A tízéves amerikai kincstárjegyeké 12 bázisponttal, 3,23 százalékra sülylyedt, a kétéves német Bundé 15 bázisponttal esett, a papír így most már alig 1,5 százalékos hozamot fizet csak a befektetőknek. Szintén nagy kedvenc a svájci frank, amely tegnap 16 vezető devizával szemben is erősödött. A zöldhasú ellenében történelmi csúcson járt az alpesi valuta, miután egy dollárért már 0,92-nál kevesebb frankot kértek a kereskedők.
Ami a magyarországi helyzetet illeti, a pesti börze a hét első két napján a nemzeti ünnep miatt zárva volt, így nem esett, de az elemzők arra számítanak, a mai nyitás után behozza a „lemaradást”. „Legalább két-három százalékos csökkenésre számítok a nyitás után” – mondta lapunknak Kuti Ákos, az Equilor vezető elemzője. A szakember szerint különösen az OTP árfolyama reagálhat érzékenyen a hírekre, a Richter és a Magyar Telekom várhatóan kevesebbet esik. A forintnak sem tesznek jót az események, a magyar valuta a vezető fizetőeszközökkel szemben tegnap is gyengült, és a következő napokban folytatódhat ez a trend. A legnagyobb mértékben a svájci frankkal szemben esett a forint, az alpesi fizetőeszköz ára tegnap nyitáskor még 210 forint alatt volt, napközben viszont 215 fölé került. n H. B. -->
