A legtöbb szavazatot a Nemzeti Koalíció Pártja kapta, míg a második helyen az eurószkeptikus Igaz Finnek pártja végzett. A nacionalista párt a szavazatok 19 százalékát kapta, amellyel 39 képviselői helyet szereznek a finn törvényhozásban.
Az eredmények komoly hatással lehetnek az eurózóna jövőjére. Finnországban ugyanis - egyedül a monetáris közösség tagjai közül – nem a kormány, hanem az országgyűlés dönt az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) mozgósításáról, amelyből Portugáliát is kisegítenék. Az EFSF-ből származó hitelből Finnországnak mintegy 1,4 milliárd euróra kellene garanciát vállalnia, Portugália összesen 80 milliárd euró kölcsönre tart igényt.
Az eurószkeptikus párt azonban már Görögországnak és Írországnak nyújtott hitelnél is jelezte, hogy nem ért egyet a tönk szélére jutott országok megsegítésével. Az Igaz Finnek pártjának előretörésével kétségessé vált Portugália megsegítése, az egységes EU-s mentőcsomaghoz ugyanis a tagállamok egyhangú szavazatára van szükség. Az összesen 440 milliárd eurós európai mentőalapból Finnország 8 milliárd euróval részesedik.
A legutóbbi felmérések szerint Finnországban már a lakosság alig 52 százaléka helyesli Portugália pénzügyi támogatását, 48 százalék pedig elutasítja azt. A finn miniszterelnök azonban optimista: szerinte, ha a felelős embereknek kell dönteniük arról, hogy valójában mi is Finnország érdeke, mindig megtalálják a megoldást.
Az Equilor elemzői ugyanakkor nem számítanak arra, hogy baj lesz a portugál csomaggal, és valószínűleg a finnek legrosszabb esetben is csak keménykedni fognak (azt például elérhetik, hogy az eddigi ír és görög csomagok esetében ne tárgyalják újra a kondíciókat, amit pl. a legutóbb megválasztott dublini kabinet próbál épp elérni) és esetleg a portugálok sem fognak sokkal kedvezőbb kamatfeltételt kiharcolni maguknak. Mindenesetre a csomag május végére össze fog állni.
Aminek viszont lehet piacbefolyásoló hatása, hogy továbbra sem könnyű egyértelműsíteni az eurótérség pénzügyi egyensúlyát megteremteni hivatott közös mechanizmust illetve az ahhoz kapcsolódó pénzügyi feltételrendszert, emiatt olyan „kacsa” hírek is komolyan megmozgathatják a piacokat, mint a görög átstrukturálásról indult ismételt találgatás. Márpedig ezek a megbolydulások kifejezetten a piaci árazásban csapódhatnak le, ami önmagában is rontja egy csomó ország finanszírozási helyzetét, így a „kacsa” hír a végén még valósággá is válhat. Jelenleg 1:3-hoz esélyét látjuk annak, hogy a következő másfél évben sor kerüljön a görög államadósság átstrukturálására – írja az Equilor.
