Összeférhetetlenségi pótlékot kérnek a bírák
A Magyar Bírói Egyesület elfogadja a bírói szervezettel kapcsolatos, az alkotmányba foglalt döntéseket, ugyanakkor az a célja, hogy a bíróságot érintő sarkalatos törvények kialakításában részt vehessen – mondta el lapunk kérdésére Szabó Sándor, a szervezet főtitkára.
Mint mondta, a kormánynak a nyugdíjkorhatár 63 évre történő leszállításának nyomán összesen 228 bírót nyugdíjaznak és helyükbe új bírákat kell a szervezetbe léptetniük. Ahhoz, hogy a legjobb szakembereket a bírói pályára vonzzák, az Egyesület szerint felül kell vizsgálni a pályakezdők javadalmazását. A nyugdíjba készülő bírók helyére szakvizsgával rendelkező bíró aspiránsok kerülnek, akik eddig a bírói pozíciók megüresedésére vártak. Felkészült fiatal jelölt tehát van elég, a bérezéssel azonban nem elégedett a szakma.
Magyarország a bírák fizetése szempontjából európai viszonylatban igencsak hátul kullog, a nyugdíjazás pedig súlyos anyagi terhet ró a volt bírákra, hiszen nettó bérüknek csak 30-40 százalékát kapják meg. A magyar bírókat tömörítő legnagyobb érdekképviselet ezért összeférhetetlenségi pótlékot állapítana meg a bírók számára.
Szabó Sándor úgy látja, a bírák tömeges nyugdíjazása nyomán átalakuló szervezeten sem érvényesül politikai nyomás. A bírák megvizsgálják az alkotmánynak azon kitételét, miszerint a bíróságnak a döntések meghozatalakor figyelembe kell vennie az államháztartás helyzetét. Indoklás híján az Egyesült egyelőre nem látja tisztán a jogalkotási szándékot, azt azonban Szabó Sándor leszögezte: ez a kitétel nem változtathatja meg a születendő ítéleteket.
