Schiffer András hétfőn benyújtott törvénymódosító javaslata szerint a közpénzből gazdálkodó intézményeknél a kollektív szerződésben meghatározottnál magasabb végkielégítést jóerkölcsbe ütközőnek kell tekinteni. A módosítás szerint ezen juttatások kifizetése semmis, annak visszafizetésére a polgári jognak a jogalap nélküli gazdagodásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
Az LMP elképzelése szerint a keresetet az ügyész, a munkáltató és annak jogutódja is megindíthatja, azzal, hogy a megítélt jogalap nélküli gazdagodás a volt munkáltatót, illetve jogutódját illeti. A javaslat szerint ezek a kifizetések három év alatt évülnek el, így ha a törvény hatályba lép, a 2008-tól kapott kifizetésekre vonatkozna. A bíróságnak az első tárgyalást hatvan napon belül kell kitűznie, s legkésőbb már a második tárgyalási napon ítéletet kell hoznia.
Az adóztatás nem megfelelő eszköz mindehhez, hiszen a jogszerűtlen juttatásokat teljes egészében vissza kell követelni, a jogszerű kifizetéseket pedig érintetlenül kell hagyni . Ha az adóztatás eszközével akarnánk továbbra is megoldani a problémát, az oda vezetne, hogy a 2009 . december 31 . előtt megszerzett „pofátlan” végkielégítéseket nem lehetne érinteni, ugyanakkor a 2010-ben elbocsátott tanárok, vasutasok, rendőrök vagy egyszerű köztisztviselők is adófizetésre kényszerülnének.
Az LMP érvelése szerint a jelen törvényjavaslat arra irányul, hogy a munkajogi elévülési határidőn, vagyis három éven belül a jó erkölcsbe ütköző, és ezért semmis juttatásokat egyszerűen vissza lehessen teljes összegükben követelni. Ez felel meg a társadalom igazságérzetének, és ez felel meg a jogállamiság és az alkotmányosság követelményeinek is.
Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője - miután az Alkotmánybíróság semmisnek nyilvánította a 98 százalékos különadóról szóló törvényt – úgy módosítaná a javaslatot, hogy az csak a 2010 és az azután történt kifizetéseket érintse. Schiffer javaslata ennél jóval szigorúbb, s az Alkotmánybírósági kudarc után nem kis mankót jelentene a Fidesznek. Így elképzelhető, hogy az Orbán-kormány regnálásának történetében először ellenzéki javaslatot fogad el vagy épít be. A javaslatról késő este döntenek az Országgyűlésben.
