A The Economist szerint a magyar EU-elnökséget beárnyékolták "a Fidesz médiatörvényét és alkotmányát" érő bírálatok, és visszatérő kifogások hangzanak el a "túlzott hatalmi központosítással" kapcsolatban is. A lap felidézi, hogy Hillary Clinton amerikai külügyminiszter múlt havi budapesti látogatásán az igazságszolgáltatás függetlensége, a szabad sajtó és a kormányzati átláthatóság melletti valódi elkötelezettségért emelt szót.
A lap felidézi a Velencei Bizottság és az Európai Parlament megállapításait is a magyar alaptörvény és az abban foglalt sarkalatos törvények ügyében. A cikk szerint a magyar kormány mindezt politikai bajkeverésként utasítja vissza. Kovács Zoltán államtitkár a lapnak kijelentette: sarkalatos törvények a régi alkotmányban is voltak, és az új kettővel kevesebbet tartalmaz.
A szerint a kételyek nem fognak eltűnni. Amikor Ven Csia-pao kínai miniszterelnök nemrégiben Budapestre látogatott, a Magyarországon élő "összes tibetit" behívták a bevándorlási hatóságokhoz papírjaik megvizsgálása végett. Bárkit, akit erőszakos vagy szervezett bűncselekményekkel, vagy hatalmi visszaéléssel gyanúsítanak, egy új törvény alapján öt napig vádemelés nélkül fogva lehet tartani, és az ügyészek választhatják meg, hogy melyik bíróság elé kerüljön az ügy - áll a cikkben. A lap szerint az új jogszabályról még bírák is azt mondják, hogy ellentétes lehet az alkotmánnyal, polgári szabadságjogi csoportok szerint pedig a törvény sértheti Magyarország nemzetközi kötelezettségeit is.
A Szilvásy György egykori titokminiszter és két másik volt titkosszolgálati vezető elleni eljárással kapcsolatban a The Economist azt írja: a régóta érvényes közvélekedés szerint "a Fidesz és a szocialisták nagyágyúi egymásra nem lőnek, tartva a válaszcsapástól ... ám ha ilyen paktum létezett is valaha, annak most vége". Szilvásy György szoros szövetségese Gyurcsány Ferenc volt szocialista miniszterelnöknek. A magyar politika új, kíméletlenebb korszakba lép - fejeződik be a The Economist írása.
