Nem elégedett Brüsszel

További lépések megtételére szólította fel Romániát és Bulgáriát az Európai Bizottság a két ország igazságügyi reformját és a korrupció elleni harcát értékelő éves monitoringjelentésében. Brüsszel különösen Bulgáriát sürgette a megfelelő intézkedések meghozatalára, ahol – feltehetőleg nem véletlen az időzítés – a jelentés megjelenése előtti napon bomba robbant két ellenzéki párt székházánál.

Az igazságügyi reformra és a korrupció elleni harcra irányuló további erőfeszítések megtételére szólította fel Romániát és Bulgáriát az Európai Bizottság tegnap a két ország igazságszolgáltatási rendszerét vizsgáló éves monitoringjelentésében. A mostani az ötödik éves értékelés a két ország 2007. januári csatlakozása óta. Románia és Bulgária uniós belépésére ugyanis úgy került sor, hogy az igazságügy, valamint a korrupció elleni harc terén az EU-tagsági követelmények szempontjából hiányosságok voltak. Bulgária esetében a fenti két megfigyelt terület kiegészül a szervezett bűnözés elleni fellépésre vonatkozó erőfeszítések vizsgálatával is.

A Bulgáriáról szóló mostani jelentés szerint a bírói kar vezetésének valódi elkötelezettséget kell felmutatnia a bírósági reform terén, ugyanis a bírói kinevezéseknél még mindig fennáll a transzparencia és a hitelesség hiánya, illetve előfordul, hogy az egyes bírók elleni vizsgálatokat nem a kellő alapossággal folytatják le. Brüsszel emellett megállapítja, hogy a korrupció elleni harc az utóbbi egy évben nem vezetett meggyőző eredményekhez, illetve a szervezett bűnözés elleni küzdelem is további erősítésre szorul.

A jelentés közzététele előtti napon – valószínűleg tudatos időzítéssel – két bolgár ellenzéki párt székháza előtt házi készítésű bomba robbant. A hajnali támadások a Rend, Jog és Igazság, valamint az Ivan Kosztov korábbi kormányfő vezette Demokraták az Erős Bulgáriáért nevű jobbközép pártot érték. Előbbi tömörülés egyes feltételezések szerint szoros kapcsolatot ápol Alekszej Petrovval, aki a gyanú szerint jelentős maffiahálózatot épített ki. A korábbi titkosügynököt és karatebajnokot zsarolással és egy üzleti partnerének halálos megfenyegetésével vádolják. Amennyiben elítélnék a börtönt már megjárt, házi őrizetéből pedig idén februárban szabadult – az államfőjelöltséget is fontolgató – Petrovot, akkor ő lenne az első „nagy hal” az országban, akit szervezett bűnözői csoport vezetése miatt csuknának le – jegyzi meg az International Herald Tribune.

Közvetlenül a februári féléves monitoringjelentés kiadása előtt is robbant bomba Bulgáriában. Akkor az ellenzéki Galeria nevű újság székháza előtt, a lap feltételezések szerint szorosan kötődik Petrovhoz. A Galeria arról is ismert, hogy ez a lap hozta nyilvánosságra azokat a hangfelvételeket, amelyek állítólag azt bizonyítják, hogy Bojko Boriszov kormányfő egyes üzletemberek vámvizsgálatának kedvező elbírálása miatt járt közben.

A 2009-ben hatalomra jutott jobbközép GERB pártot vezető Boriszov kiemelt céljának tartja a szervezett bűnözés elleni fellépést, ennek keretében tavaly hirdette meg az úgynevezett Polip műveletet a keresztapák ellen. A bolgár politikai életről sokat elárul, hogy bár Petrov és a szintén karatézó, egykor biztonsági céget vezető Boriszov most ellentétes oldalon áll, a kilencvenes évek elején még üzleti partnerek voltak.

A bolgár jelentéshez képest pozitívabb kicsengésű a Romániáról szóló brüsszeli értékelés, ugyanis a bizottság szerint az utóbbi egy évben Bukarest jelentős előrelépést ért el a bírósági eljárások hatékonyságának növelésében. Mindamellett a jelentés kifogásolta a korrupciós ügyekkel kapcsolatos eljárások lassúságát, amely az elévülési szabályok miatt lehetővé teszi, hogy a megvesztegetési ügyek ítélet nélkül fejeződjenek be. Az elévülésre vonatkozó romániai szabályok ugyanis vádemelés után is érvényesek, így a vádlottak és ügyvédeik abban érdekeltek, hogy minél tovább húzzák az eljárást. (Az elévülés ideje az adott bűncselekményre kiszabható legmagasabb börtönbüntetés időtartamával plusz a bűncselekmény elkövetése óta eltelt idő felével egyenlő.) Több korábbi miniszter és parlamenti képviselő került bíróság elé korrupció vádjával, azonban előfordulhat, hogy az elévülési szabályok miatt az elítélésükre már nem kerül sor. Vasile Savu szociáldemokrata képviselőre például hároméves börtönbüntetést róttak ki, azonban az eljárás végére bűncselekménye elévült.

A helyzet orvoslására antikorrupciós szakértők azt követelik, a vádemelést követően már ne alkalmazzák az elévülési szabályt. Ezzel kapcsolatban az igazságügyi minisztérium az AFP kérdésére úgy válaszolt, elemzik az elévülés idejének kitolását, azonban a rendszer megszüntetéséről a tárca nem tett említést.

Valójában az uniós belügyminiszterek júniusi tanácskozása már leszögezte: a két ország teljesítette a schengeni belépés technikai feltételeit. A magyar EU-elnökség alatt elfogadott menetrend szerint a belügyi tárca vezetői szeptemberben vitatják meg a román és bolgár belépés kérdését.

A schengeni csatlakozás elmaradása miatt Bulgáriában bizalmatlansági indítványt nyújtottak be a kormány ellen, amelyről még a héten szavaz a szófiai parlament.

Valójában az uniós belügyminiszterek júniusi tanácskozása már leszögezte: a két ország teljesítette a schengeni belépés technikai feltételeit. A magyar EU-elnökség alatt elfogadott menetrend szerint a belügyi tárca vezetői szeptemberben vitatják meg a román és bolgár belépés kérdését.

A schengeni csatlakozás elmaradása miatt Bulgáriában bizalmatlansági indítványt nyújtottak be a kormány ellen, amelyről még a héten szavaz a szófiai parlament.-->