Harcok és tárgyalások Líbiában

Ugyan lapzártánk idején továbbra sem lehetett tudni, hol bujkál Moammer el-Kadhafi, a gyakorlatilag már elkergetettnek tekinthető (bár rádióüzenetekben továbbra is harcokra buzdító) líbiai vezető, a felkelők vezetői már a holnapban gondolkodnak. Miközben Tripoli-ban még lőnek, sőt, a fővárosban tegnap ismét volt NATO-bombázás, az ellenzéki erők képviselői arra kérték a Nyugatot, hogy szabadítsák fel a korábban befagyasztott líbiai pénzek legalább egy részét.

Az Átmeneti Nemzeti Tanács (ÁNT) ügyvezető kormányának feje, Mahmúd Dzsibril 160-170 milliárd dollárra tette a külföl-dön befagyasztott líbiai vagyon összegét. Az Egyesült Államok jelezte, hogy ebből megpróbál felszabadítani mintegy 1,5 milliárdnyit. Dzsibril emellett 2,5 milliárd dollárnyi azonnali segélyt is kért, hogy bért tudjanak fizetni a közszolgáknak, illetve finanszírozni tudják a humanitárius kiadásokat. Hozzátette: hosszabb távon sok pénzre lesz szükség az ország infrastruktúrájának a helyreállításához.

Erről kezdtek tegnap konferenciát a katari fővárosban. A líbiai ügyvezető kormány vezetői mellett az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Törökország és az Arab Emírségek magas rangú képviselőit várták a dohai tanácskozásra. A konferencia azonban csak az első lesz a sorban: a tervek szerint ma Isztambulban vezető diplomaták tekintik át, hogyan lehetne segíteni a líbiai újjáépítést, a demokratikus átállást. Nicholas Sarkozy francia elnök reményét fejezte ki, hogy a tanácskozáson sikerül véglegesíteni az elkövetkező tíz napban állami és nemzetközi szervezetek vezetőinek a részvételével Párizsban tervezett, Líbia barátai elnevezésű konferencia menetrendjét.

Egyre több ország ismeri el a felkelőket vagy hajlik erre. Magyarország már kedden tudatta, hogy az Átmeneti Nemzeti Tanácsot tekinti a líbiai nép törvényes képviselőjének. Dmitrij Medvegyev orosz elnök tegnap kilátásba helyezte az elismerést, igaz, feltételül szabta, hogy a felálló új rezsim egyesítse az országot, mégpedig demokratikus alapokon.

Habár továbbra is dörögtek a fegyverek Líbiában, Dzsibril kormányfő pedig tegnap 1,7 millió dolláros vérdíjat tűzött ki Kadhafi fejére, az ország olajmezőinek, -finomítóinak és szállító termináljainak a javát a felkelők már az ellenőrzésük alá vonták. Így nem véletlen, hogy egyre többen utalnak már arra: mindez mérsékli majd a nemzetközi kőolajárakat. A The Wall Street Journal európai kiadása például idézi a JPMorgan előrejelzését, mely szerint a brent hordónkénti ára jövőre 115 dollár körül alakul (tavasszal még 127 dollár volt); a Citigroup ennél jóval alacsonyabb, 86 dolláros átlagárat valószínűsít jövőre. E folyamatokat bizonnyal elősegíti az is, hogy a felkelők ügyvezető kormánya közölte: tiszteletben tartja a Kadhafi idejében kötött valamennyi olaj- és gázszerződést.

Líbiában a heves harcok, valamint a katonai aktivitás miatt értek negatív hatások magyar cégeket (Zavíja város infrastrukturális fejlesztésének leállása), ugyanakkor ez nem befolyásolja a kétoldalú kapcsolatokat. A térség továbbra is fontos külpiaca a magyar exportágazatnak – tudatta az NGM sajtóosztálya.

Líbiában a heves harcok, valamint a katonai aktivitás miatt értek negatív hatások magyar cégeket (Zavíja város infrastrukturális fejlesztésének leállása), ugyanakkor ez nem befolyásolja a kétoldalú kapcsolatokat. A térség továbbra is fontos külpiaca a magyar exportágazatnak – tudatta az NGM sajtóosztálya.-->