Új időszámítás kezdődik a magyar ipar történetében – ezt hozhatja a BMW és a BYD óriásberuházása
A BMW és a BYD magyarországi gyárainak gazdasági jelentősége kettős: egyrészt a hazai ipari termelést és a GDP növekedését is jelentősen élénkíthetik, másrészt pedig a magyarországi autóipar és ezen belül az elektromos járművek szegmensének fejlődését szolgálják. A BYD az első olyan kínai autógyártó lesz, amely teljes gyártási kapacitással rendelkezik kontinensünkön, ami az európai piacra lépésének fontos mérföldköve, ugyanakkor az európai elektromobilitási piacra is hatással lehet – emeli ki az Origo.
Debrecenben már átadták a több mint 820 milliárd forintos beruházás eredményeként megvalósult BMW-gyárat, amelynek kapacitása éves szinten mintegy 150 ezer autó lesz. Innen kerülnek ki az iX3-as modellek, amelyekre olyan erős a kereslet, hogy az eredeti ütemterveknél gyorsabban kell felfuttatni a termelést.
Az üzem Európa egyik legmodernebb gyára, és a BMW iFactory koncepciójának mintapéldája. Ráadásul a BMW Group 32 üzeme közül elsőként a debreceni gyár működik kizárólag megújuló energiaforrásból származó árammal.
Az üzem kapacitását és az autóipar tipikus értékláncarányait figyelembe véve az itt előállított hozzáadott érték elérheti az évi 650–700 milliárd forintot.
Ha pedig ehhez a multiplikátorhatást is hozzávesszük (vagyis a pozitív hatásokat a beszállítók, a logisztika, az éttermek, a lakáskiadók vagy a helyi fodrászok szintjén), azzal elérheti a magyar GDP 1-1,5 százalékát is.
A BYD szegedi beruházásának költsége mintegy 4,5 milliárd dollár, amivel a valaha volt egyik legnagyobb ilyen fejlesztés Magyarországon. A cég azt tervezi, hogy 2025 végén elindítja a gyártást az üzemben, bár várhatóan nem minden üzemegység fog időben elkészülni, lesznek, amelyek csak egy későbbi fázisban fognak bekapcsolódni a termelésbe. A több ezer új munkahelyet létrehozó kínai óriás az akkumulátorgyártás és a vegyipari tevékenységek kivételével a teljes gyártási folyamatot itt valósítja meg.
A Magyar Nemzeti Bank prognózisa szerint a BMW és a BYD gyáraiban – kiegészülve a szintén Debrecenben hatalmas akkumulátorgyárat építő kínai CATL-lel – a foglalkoztatottak száma 2029-re éri el a maximumát, mintegy 24 ezer főt.
Óriási löketet ad a magyarországi autóipar a GDP-nek
S hogy mit jelent ez a két hatalmas beruházás a magyar autógyártás, és azon túlmenően a magyar ipar történetében? Az MCC Gazdaságpolitikai Műhely vezetője, Sebestyén Géza úgy véli, hogy a BMW debreceni és a BYD szegedi gyárának megépítése valódi mérföldkő a magyar autóipar és ipartörténet szempontjából. Ezek a beruházások nem csupán új munkahelyeket és exportlehetőségeket teremtenek, hanem technológiai ugrást is jelentenek az elektromos járműgyártás terén.
A BMW gyára fosszilismentes működésével és saját naperőművével a fenntartható ipar mintapéldája, míg a BYD első európai bázisa Szegeden a kínai technológiai expanzió fontos állomása. Ez valóban egy új korszak kezdetét jelölheti, amelyben Magyarország felkerül az elektromobilitás európai térképére.
A két üzem jelentős hatással lesz a magyar gazdaság egészére, különösen 2026-tól kezdődően, amikor már mindkét gyártóbázis termelni fog. A BYD gyára, amely a kínai villanyautó óriás első európai bázisa lesz, 2026-tól fogja ontani az autókat és növelni a GDP-t. Igaz, eleinte csak részkapacitáson, évi 150 ezer autós volumennel, ám még ez is hozzáadhat 0,5–0,7 százalékpontot a magyar GDP-hez. Ha pedig teljes kihasználtsággal pörög majd az üzem, akkor ez az érték akár kétszer ekkora is lehet.
Együttesen a két autógyár akár 2 százalékos GDP-növekedést is generálhat már az első teljes évben, hosszabb távon pedig ez az érték elérheti a 3 százalékot is.
Vagyis Debrecen és Szeged tartós, erős motorja lesz a hazai gazdaságnak.
Természetes módon e két nagyváros gazdasági szerkezete is átalakul a beruházások következtében. Nő a foglalkoztatottság, élénkül az ingatlanpiac, és a szolgáltatási szektor is profitál a beszállítói hálózatok, logisztikai cégek, éttermek és lakáskiadók révén. A multiplikátorhatás révén a régiók vonzáskörzete is fejlődik, különösen az infrastruktúra és oktatás terén. A gazdasági hatások már most érezhetők, de a teljes potenciál 2027–2028-ra bontakozhat ki.
A két hatalmas beruházásnak a magyar gazdaság egészére gyakorolt hatásairól ebben a cikkünkben olvashat.
