Hivatalos: megnevezték, kik a felelősök a parajdi sóbánya katasztrófájáért – senki sem ússza meg közülük
A hét végén bemutatták annak a hivatalos jelentésnek a következtetéseit, amelyet a román miniszterelnöki hivatal ellenőrző testülete készített a parajdi sóbánya katasztrófájáról.
Ahogy arról a Világgazdaság is beszámolt, a román állami tulajdonban lévő parajdi sóbányába még májusban tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részét.
A sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet korábban évente százezrek kerestek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése függ. A napokban számoltunk be róla, hogy
az idei nyári főszezonban mintegy 80 százalékkal csökkent a turisták száma.
A bányakatasztrófa nemcsak Parajdot, hanem a környező településeket is sújtotta. Évente mintegy 600 ezer turista látogatta a sóbányát, akik nemcsak Parajdon szálltak meg, hanem a környező falvakban is. A visszaesést részben
- a bányakatasztrófa,
- részben a romániai belföldi turizmus csökkenése okozta,
- emellett a sajtó által közvetített apokaliptikus kép is visszatartotta a turistákat.
Parajdi sóbánya: mintha direkt akarták volna a katasztrófát
A romániai Országos Sóipari Társaság (Salrom) alábecsülte és nem tekintette fenyegető veszélynek a parajdi sóbányában a vízbetörés kockázatát, valamint azt, hogy ennek milyen hatása lehet a sólelőhelyre – vonta le a következtetést szombaton ismertetett jelentésében a román miniszterelnöki hivatal ellenőrző testülete, miután befejezte a bányakatasztrófa nyomán a két érintett állami vállalatnál, a Salromnál és a vízügyi hatóságnál (ANAR) végzett vizsgálatot.
A kormány honlapján nyilvánosságra hozott, tíz pontban összefoglalt jelentés rámutat: a vizsgált intézményeknél fellelhető információk szerint
előre látható volt, hogy Korond-patak eláraszthatja a bányát, ennek ellenére a Salrom folyamatosan alábecsülte ennek kockázatát és nem tekintette közvetlen veszélynek.
Így az állami vállalat műszaki és szervezési tervei nélkülözték a stratégiát a lelőhely, a tárnák és berendezések védelmére. Intézkedései nem a veszély kiküszöbölésére irányultak – főként karbantartási és sürgősségi munkálatokat végzett –, nem voltak olyan beruházások, amelyek a sóbánya hosszú távú védelmét szolgálták volna.
Eszerint az éves sókitermelési tervek jóváhagyása is formális volt, az alkalmazott műszaki eljárások nem alapultak egységes műszaki előírásokon, hogy mérhetőek legyenek. A Salrom 2021 és 2024 közötti időszakra vonatkozó költségvetési adataiból kiderül: a cég rendelkezett a védelmi beavatkozásokhoz szükséges anyagi fedezettel, elvégezhette volna a bánya védelméhez szükséges beavatkozásokat.
Az ellenőrök számos mulasztásra is rámutattak. A jelentés szerint a cégnek
- a 2006-ban kidolgozott és 2014-ben frissített tevékenységi terve szerint a vízszivárgás csökkentésére szigetelési munkálatokat kellett volna végeznie a régi bányák területén, de ezeket nem végezték el.
- Az 2012 és 2016 között elvégzett vízügyi munkálatok átvételekor nem tartották be a törvényi előírásokat, a többi között nem igényelték az illetékes Maros megyei vízügyi igazgatóság szakmai felügyeletét.
- Az ellenőrző testület megállapításai szerint a Salrom a 2022-es szivárgások nyomán készült műszaki szakvélemény ajánlásait sem ültette át gyakorlatba: 2023-ban nem tartotta alkalmasnak a munkálatokat, és bár 2024-ben már szükségesnek ítélte őket, megvalósításuk a következő évre maradt.
- Miután a 2023 februárjában megismétlődő vízszivárgások 2024 áprilisában súlyosbodtak, össze kellett volna ülnie az illetékes tárcaközi bizottságnak, de ennek szükségességét nem jelezték Bukarestnek.
- A cég a 2024 áprilisában történt vízszivárgás utáni szakvéleményben szereplő megoldások gyakorlatba ültetésével is késett: a munkálatokra csupán tíz hónappal a dokumentum elkészülte után kötöttek tervezési és kivitelezési szerződést. Nyolc nappal azután, hogy 2025. május 5-én a Korond-patak vize ismét betört a sóbányába, és ennek nyomán május 7-én kérték a vészhelyzet kihirdetését.
Parajdi sóbánya: megnevezték a felelősöket, nem ússzák meg
A jelentés javaslatokat is megfogalmaz az illetékes minisztériumoknak és állami hatóságoknak a bányaszerencsétlenség nyomán kialakult helyzet kezelésére.
A Salrom vezetőinek a visszahívását, a vezetőtanács és más felelős személyek jogi úton történő felelősségre vonását javasolja,
továbbá a többi között a bányák működtetésére vonatkozó jogszabályok kiegészítését ajánlja.
