Legkorábban december elején tarthatnak előrehozott választásokat Szlovéniában, miután kedd este a június óta kisebbségben kormányzó balközép kabinet nem élte túl a bizalmatlansági indítványt. Elvileg nem kell kiírni új választást, ha a pártok találnak egy olyan kormányfőjelöltet a következő hetekben, aki képes lesz parlamenti többséget maga mögé állítani, ennek az esélye azonban minimálisnak tekinthető.
A 2008 végén, a globális pénzügyi válság kezdetekor hatalomra jutott, Borut Pahor vezette, négy pártból álló koalíciós kabinetet kis túlzással valójában csak az addig kormányzó, jobboldali demokrata párt elleni szövetség tartotta össze. A kabineten belüli szakítópróbát a nyugdíjreform ügye jelentette. A kormányt vezető szociáldemokraták a reform révén kívánták az államháztartás helyzetét javítani.
A sors fintora, hogy az eurózóna parányi tagországának számító Szlovénia kormányának bukása komoly akadályt jelenthet a valutaunió adósságválságának megoldásában. Az eurózóna mentőalapja (EFSF) hatáskörének kiszélesítéséhez, illetve a második görög mentőcsomag jóváhagyásához ugyanis minden tagállam parlamentjének hozzájárulása szükséges.
A cikk teljes terjedelmében csak előfizetőink számára elérhető. A cikket - az összes mai cikkel együtt - egy emelt díjú SMS elküldésével olvashatja el.
