Bár az alapítóknak van szakszervezeti múltjuk, a hazai érdekvédelmi szervezetek egyelőre higgadt távolságtartással szemlélik a kezdeményezést. A Szolidaritás, amelyről az alapítók, köztük Kónya Péter és Árok Kornél a napokban elmondták, továbbra is a munkavállalói és szociális biztonság mellett demonstrálnak, alulról szerveződő mozgalomként alakult meg. Pártoktól semlegesen akarnak működni, nem akarják megosztani a szakszervezeteket, és szervezetek helyett magánszemélyek csatlakozását várják.
„Ennek a szervezetnek nincs és nem is lesz királya” – szögezte le a Világgazdaságnak Kónya Péter, aki nem a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének (FRDÉSZ) elnökeként, hanem magánszemélyként alapította a mozgalmat. Hozzátette: „azt szeretnénk, ha a csatlakozó tagok határoznák meg az irányvonalat, így egyelőre korai még arról beszélni, hogy mi lesz a jövő. Elhangzottak olyan felvetések, hogy a mozgalom párttá alakul, ez is a találgatások körébe sorolható. Most az a legfontosabb, hogy minél szélesebb összefogást alakítsunk ki, és továbbvigyük a D-Day kapcsán megfogalmazott 9 pontot, és társadalmi kerekasztal-beszélgetéseket indítsunk civilek és szakértők részvételével.”
A frissen létrejött mozgalom ugyanakkor már holnapra meghirdette első akcióját, amikor országszerte forgalomlassító demonstrációkat tartanak majd. „Nem kell nagy demonstrációra gondolni. Az apropót az adja, hogy Szlovákiában a szakszervezetek ezen a napon tüntetnek az ottani munkajogi, és nyugdíjat érintő változások ellen, és ugyancsak kedden ül össze először a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) is, így magunkért, és a határokon átívelő szolidaritás jegyében is tüntetni fogunk” – tette hozzá Kónya Péter.
„A keddre meghirdetett demonstráción a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) nem vesz részt, ez azonban nem zárja ki, hogy egyes szakszervezetek adott esetben képviseltessék magukat. Mi szakszervezeti konföderációként nem leszünk ott” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Pataky Péter, az érdekvédelmi tömörülés elnöke. Pataky hozzátette: „az induló mozgalom nem jelent konkurenciát a szakszervezeteknek, hiszen ilyen szervezeti felépítése nincs, a klasszikus szakszervezeti funkciókat nem láthatja el, így nem tud résztvenni például bértárgyalásokban. A Magyar Szolidaritási Mozgalom politikai formációnak tűnik. Mint bármelyik politikai szervezettel konkrét ügyek mentén természetesen el tudjuk képzelni az együttműködést, erről azonban most nincs szó.”
Pataky Péter fontosnak tartotta hangsúlyozni: A Magyar Szolidaritás Mozgalom magánszemélyek, és nem szakszervezetek által alapított kezdeményezés, amelynek „zászlóbontásához kétségkívül jó díszlet volt a szakszervezetek részvételével megtartott rendezvény.”
Kilenc pontban fogalmazták meg a célokat
A szervevők megfogalmazásuk szerint igazságos és méltányos közteherviselést várnak el. További céljaik: a visszamenőleges hatályú törvénykezés beszüntetése, a háromoldalú társadalmi párbeszéd visszaállítása, a szociális partnerekkel való egyeztetés a Munka törvénykönyve tervezett módosításával kapcsolatban, a korkedvezményes és korengedményes szolgálati nyugdíjak alkotmányos védelme, méltányos átmenet biztosítása a nyugdíjrendszer változtatásával kapcsolatban, a szakszervezetekkel való egyeztetés az új életpályamodellekről, a sztrájkjog visszaállítása, valamint az, hogy ne csorbuljanak a szakszervezetek jogai.
