Bukásra áll Silvio Berlusconi
Berlusconi távozására utal az is, hogy a politikus tegnap csak egyszerÛ többséggel nyerte meg a 2010-es költségvetés zárszámadásáról szóló szavazást. A 630 képviselÕbÕl mindössze 308-an szavaztak igennel, 321-en viszont tartózkodtak – a bukást tehát csak az ellenzéki képviselÕk tartózkodásának köszönhetÕen kerülte el ideiglenesen a kormányfÕ. Ennek a kormánynak már nincs többsége az alsóházban – kommentálta a fejleményeket Pierluigi Bersani, a legnagyobb ellenzéki párt (DP) vezére.
ElemzÕk szerint a piaci nyugalom szempontjából a lehetÕ legrosszabb eredmény született, hiszen ez továbbra is bizonytalanságban tartja a befektetÕket. A tízéves olasz államkötvények hozama az elmúlt napokban sorra döntötte a csúcsokat – tegnap egy idÕre 6,7 százalék fölé szökött fel a mutató –, ez azt jelezheti, hogy a befektetÕk nem bíznak a Berlusconi-kormányban. Igaz, távozása nem oldaná meg az alapproblémákat, a súlyos eladósodottságot, a rossz versenyképességet és a gyenge növekedési kilátásokat.
Ha Berlusconi nem mond le, Giorgio Napolitano államelnöknek akkor is megvan a lehetÕsége arra, hogy feloszlassa a parlamentet és új választásokat írjon ki, amire legkorábban két hónapon belül kerülhet sor. Lehetséges azonban, hogy egy szakértÕi kormány váltja a Berlusconi-kabinetet, de elvileg egy átmeneti nemzeti egységkormány is felállhat, hogy kivezesse az országot a krízisbÕl.
Új reggel, új kormány?
ElÕzetes hírek szerint éjjelre alakulhatott meg Görögországban az átmeneti kormány, amelynek fÕ feladata az EU által diktált megszorítások keresztülvitele lesz.Bár lapzártánkig hivatalosan megerÕsített hír még nem volt arról, ki vezeti majd az új kabinetet, külföldi hírügynökségek egybehangzó értesülései szerint már megszületett
a megegyezés arról, hogy Lukasz Papademosz veszi át a kormányfÕi tisztséget a minisztereitÕl tegnap elbúcsúzó Jeórjiosz Papandreutól. A görög jegybank egykori elnöke állítólag nem kíván néhány hónapos „bábminiszterelnök” lenni, hanem komoly ambíciói vannak. A jelöltek között emlegették Panagiotisz Rumeliotiszt, Görögország állandó képviselÕjét a Nemzetközi Valutaalapnál, valamint Nikiforosz Diamandurosz európai ombudsmant. Eközben az EU azt követelte, hogy Papandreu, az új miniszterelnök, a legnagyobb ellenzéki párt vezetÕje és a görög jegybank közös nyilatkozatban vállalja az újabb megszorítások elfogadtatását,
különben nem kap pénzt
a nemzetközi közösségtÕl.
Bár lapzártánkig hivatalosan megerÕsített hír még nem volt arról, ki vezeti majd az új kabinetet, külföldi hírügynökségek egybehangzó értesülései szerint már megszületett
a megegyezés arról, hogy Lukasz Papademosz veszi át a kormányfÕi tisztséget a minisztereitÕl tegnap elbúcsúzó Jeórjiosz Papandreutól. A görög jegybank egykori elnöke állítólag nem kíván néhány hónapos „bábminiszterelnök” lenni, hanem komoly ambíciói vannak. A jelöltek között emlegették Panagiotisz Rumeliotiszt, Görögország állandó képviselÕjét a Nemzetközi Valutaalapnál, valamint Nikiforosz Diamandurosz európai ombudsmant. Eközben az EU azt követelte, hogy Papandreu, az új miniszterelnök, a legnagyobb ellenzéki párt vezetÕje és a görög jegybank közös nyilatkozatban vállalja az újabb megszorítások elfogadtatását,
különben nem kap pénzt
a nemzetközi közösségtÕl. Decemberre már állhat a tÛzfal Az euróövezeti válság terjedését megakadályozó „tÛzfal” mielÕbbi felállítását követelték egyes zónán kívüli EU-tagországok a tegnapi Ecofin-ülés peremén, jórészt saját érdekük védelmében. „Az eurózónának meg kell mutatnia a világnak, hogy meg tudja védeni az eurót, nem várhat arra, hogy
mi történik Athénban és
Rómában” – figyelmeztetett George Osborne brit pénzügyminiszter, majd utalt arra, hogy most már tényleg meg kellene erÕsíteni a tÛzfalként szolgáló ideiglenes euróövezeti mentÕalapot (EFSF). Jean-Claude Juncker, a Eurogroup elnöke szerint az erre vonatkozó javaslatokat november végéig véglegesítik, és a változtatások már decemberben életbe léphetnek. Az EFSF, amelyet fÕleg külsÕ segítséggel, magánbefektetÕk és EU-n kívüli országok pénzébÕl pumpálnának fel, szükség esetén segítene a nagyobb tagállamoknak, például Olaszországnak, és így a remények szerint meg tudná akadályozni az eurózóna összeomlását.
Az EU-s pénzügyminiszterek tegnap egyébként végérvényesen jóváhagyták az unió gazdasági kormányzását
lehetÕvé tévÕ hatos jogszabálycsomagot.-->
