Karácsonyi ajándék az EKB-tól
Egyhetes csúcsra erősödött az euró a dollárral szemben, illetve emelkedésbe kezdtek a vezető nyugat-európai tőzsdeindexek tegnap délelőtt azután, hogy az elemzői várakozásokat jóval meghaladó mértékű, 489 milliárd euró hitelt vettek fel az eurózóna bankjai az Európai Központi Bank (EKB) hároméves likviditási tenderén. A Reuters és a Bloomberg elemzői konszenzusa is azt jelezte előre, hogy az aukción mintegy 300 milliárd eurót helyezhet majd ki az EKB.
A frankfurti székhelyű pénzintézet aukciója azért került reflektorfénybe, mert az EKB első ízben hirdetett meg ilyen hosszú futamidejű tendert a bankok számára. A lépés célja az volt, hogy enyhítsen az eurózóna bankszektorának középtávú likviditási gondjain, és így elősegítse, hogy a bankok minél több forrást helyezzenek ki a cégek és a háztartások számára. Az eurózóna szuverénadósság-válsága miatt az államcsődtől és a vele együtt járó banki fizetésképtelenségtől tartó pénzintézetek ugyanis az utóbbi hónapokban már alig hiteleztek egymásnak. Az azonban kérdéses, hogy az EKB reményeinek megfelelően konkrétan mekkora összeget helyeznek majd ki a bankok a reálgazdaságba, miután a szigorított uniós szabályok szerint megemelt, kilencszázalékos tőkemegfelelési követelménynek kell eleget tenniük 2012 közepére.
Utóbbi követelmény teljesítésével kapcsolatban az Európai Bankfelügyeleti Hatóság éppen két hete közölte, hogy a korábban becsült, 106 milliárd euró helyett már 114,7 milliárdos tőkepótlásra szorulnak a bankok. Miután az EKB elnöke, Mario Draghi az utóbbi hetekben többször is egyértelművé tette, hogy a frankfurti bank nem kíván korlátlan állampapír-vásárlásba kezdeni az eladósodott eurózónatagok kisegítésére, így világossá vált, hogy az eurózóna válságának kezelését a banki hitelezés beindításával kívánja orvosolni a frankfurti testület, miután az eurózóna gazdaságát fenyegető legnagyobb veszélynek a bankközi piac kiszáradását tartja. Ennek megfelelően a tegnapi aukció folytatásaként februárban egy újabb hároméves likviditású tendert hirdet meg az EKB.
Az eurózóna jegybankja által most meghirdetett tender a hoszszú futamidő, illetve a korlátlan lehívási mennyiség mellett azért is volt kedvező a bankoknak, mert a hitel kamatának mértékét a rekordalacsony, egyszázalékos EKB-alapkamathoz kötik. Elemzők szerint egyes bankok a piaci hitelekkel szemben akár három százalékponttal alacsonyabb kamattal vehetnek fel így kölcsönt.
További kedvezmény a bankoknak, hogy a hitelt akár egy év után visszafizethetik az EKB-nak, illetve a kölcsön fedezetéért az EKB állampapírokat is elfogad a bankoktól.
A szinte ingyen kapott pénz azért is jön jól az euróövezeti bankoknak, mert – ahogy Mario Draghi a héten az Európai Parlament szakbizottsága előtt megjegyezte – a jövő évben komoly finanszírozási gondokkal kell majd megküzdeniük az eurózóna bankjainak. Draghi kiemelte: 2012 első negyedében például 230 milliárd euró értékben járnak le banki kötvények. Az angol jegybank minapi elemzése arra világított rá, hogy az eurózóna bankjainak jövőre öszszességében több mint 600 milliárd euró adósságuk jár le, ami 35 százalékkal haladja meg az idei értéket.
Nem biztos, hogy jelentős kötvényvásárlásba kezdenek a bankok
Egyes piaci szereplők, illetve Nicolas Sarkozy francia államfő is azt reméli, hogy a bankok az EKB-tól felvett olcsó hiteleket az adósságválsággal küzdő eurózónatagok, különösen Spanyol- és Olaszország kötvényeinek felvásárlására fordítják. A bankok által tegnap felvett közel 490 milliárd euró majd másfélszerese annak az összegnek, amelyet a két utóbbi dél-európai ország jövőre a kötvénypiacokon kíván megszerezni. A bankok állampapír-vásárlására vonatkozó piaci várakozások miatt csökkentek is a kötvényhozamok az utóbbi napokban, a 10 éves spanyol kötvény hozama például kéthavi mélypontra esett. Elemzők azonban szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy az EKB-forrásból a bankok majd nagy mennyiségben vásárolnak az eurózóna-periféria államkötvényeiből.A bankok az utóbbi hónapokban ugyanis inkább leépítik a portfólióikban lévő szuverén adósságot.
illetve mekkora hányadot fordítanak a bajban lévő országok állampapírjainak vásárlására. Tar Gábor Nem biztos, hogy jelentős kötvényvásárlásba kezdenek a bankok Egyes piaci szereplők, illetve Nicolas Sarkozy francia államfő is azt reméli, hogy a bankok az EKB-tól felvett olcsó hiteleket az adósságválsággal küzdő eurózónatagok, különösen Spanyol- és Olaszország kötvényeinek felvásárlására fordítják. A bankok által tegnap felvett közel 490 milliárd euró majd másfélszerese annak az összegnek, amelyet a két utóbbi dél-európai ország jövőre a kötvénypiacokon kíván megszerezni. A bankok állampapír-vásárlására vonatkozó piaci várakozások miatt csökkentek is a kötvényhozamok az utóbbi napokban, a 10 éves spanyol kötvény hozama például kéthavi mélypontra esett. Elemzők azonban szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy az EKB-forrásból a bankok majd nagy mennyiségben vásárolnak az eurózóna-periféria államkötvényeiből.
A bankok az utóbbi hónapokban ugyanis inkább leépítik a portfólióikban lévő szuverén adósságot. Periferikus aktivitás A tenderen több mint 500 bank vett részt. Elemzők szerint főként az eurózóna-periféria eladósodott országainak bankrendszere lehetett aktív, amelyeknek különösen problematikus a közép- és hosszú távú kilátásuk. A részletek a következő hetekben derülnek ki. -->
