Ám mielőtt részletesebben kitérnénk Robert S. Mueller bukaresti és szófiai tárgyalásainak céljára, kis kitérővel utaljunk arra, hogy az FBI rendszeresen felhívja a figyelmet a vállalati, üzleti titkok őrzésének folyamatos fontosságára azzal kapcsolatban, hogy világszerte terjedőben van a gazdasági kémkedés, amely egyre gazdagabb és újabb formákat ölt.
És hozzátehetjük: különösen akkor, amikor nehezülnek a gazdasági feltételek, éleződik a gazdasági verseny, netán lankad a figyelem. A problémára minap a Világgazdaság is utalt "Hackerek az energiaiparban" címmel a mút héten megjelent elemzésében, amelynek szerzője, Somogyi Orsolya többek között rámutatott: "A számítógép vezérelte rendszerek bombázásának célja ipari kémkedés és a globális olajellátás nehezítése". Az energetikai cégek számítástechnikai irányítórendszerébe férkőzők ellátási gondokat is okozhatnak – hangsúlyozta a szerző, kiemelve, hogy a hazai rendszereknél magas a biztonság.
Ám a Világgazdaság-cikk megjelenésének ugyanazon napján ugyanezzel a problémával foglalkozott a Die Presse elemzése, amelyben a befolyásos bécsi lap - immár nevesítve, amerikai forrásokra hivatkozva – azt írta, kínai ipari kémek az elmúlt évtizedben az elmúlt évtizedben – írd és mondd – 760 nyugati cég ellen intéztek hackertámadást. (Ausztriát egyébként szoros gazdasági kapcsolatok fűznek Kínához, a kínai államfő a közelmúltban tett hivatalos látogatást Bécsben). Ezért – ugyancsak amerikai becslések szerint – az Egyesült Államokban eddig 500 milliárd dollár értékű know-how ment veszendőbe, került idegen tulajdonba. "Kína az ipari kémkedést gazdaságpolitikája szerves részéve tette" – áll egy amerikai anyagban.
Kína azonban minden felelősséget visszautasított és visszautasít e végrehajtott számítógépes támadásokért. A Die Presse tudomása szerint ugyanakkor nincsenek megbízható adatok arra nézve, hány osztrákcéget sújtanak a külföldről érkező számítógépes támadások. A legtöbb osztrák vállalat ugyanis hallgatásba burkolózik, ha netán ilyen támadások érték – írja az osztrák lap.
A Golosz Rosszii orosz állami rádió pedig október elején arról adott hírt, hogy Oroszországban kínai kémet állítottak bíróság elé, mivel adatokat gyűjtött az S-300-as rakétakomplexumról. Oleg Glazunov orosz politikai technológus értesülései szerint a Kínával határos orosz Távol-Keleten a szomszédos országból érkezett vendégek nyíltan arra kérik a helyi lakosokat, hogy adjanak el nekik repülőgép-egységeket. Méghozzá gyakran olyan alkatrészeket és repülőgép-egységeket szereznek be illegálisan, amelyek hivatalosan vásárolt technika alkotóelemei. Természetesen, a Kínából származó számítógépes fenyegetéssel is számolni kell –mutatott rá az orosz állami rádió. Az utóbbi években a kínai titkosszolgálatok egyre aktívabban élnek a csúcstechnológiák adta lehetőségekkel. Olykor egy-egy szúrás a világhálón keresztül nem kisebb veszteséget okozhat, mint egy terrorakció – idézte Andrej Maszalovics orosz internet-hírszerzési szakértőt.
A számítógépes támadások, hackerakciók természetesen csak egy részét képezik az ipari kémkedésnek. Mindazonáltal az ellene indított globális küzdelem fontosságára utalt ismét az a nem nagy dobra vert látogatás, amelyet Robert S.Mueller, az FBI igazgatója tett ez év december 7-én Bukarestben, majd egy nappal később Szófiában. Mueller Bukarestben találkozott többek között Traian Basescu román elnökkel, Laura Codruta Kovesi legfőbb ügyésszel és más fontos rendőrségi vezetőkkel.
Tárgyalásai középpontjában azok a számítógépes és internetes bűncselekmények álltak, amelyek mindkét országnak kárt okoznak. A bukaresti amerikai nagykövetségnek a látogatásról kiadott közleménye ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy az amerikai és a román hatóságok megosztják információikat és tapasztalataikat többek között a számítógépes bűnözésről, általában a gazdasági kémkedésről, a korrupcióról. Az FBI Nemzeti Akadémiáján eddig 28 román rendőrtiszt kapott kiképzést, és további több mint 200 román rendőrtiszt végzett az FBI budapesti Law Enforcement Academy intézetében – mutatott rá a bukaresti amerikai nagykövetség közleménye.
A tárgyalások után tartott sajtóértekezleten az is elhangzott: a bukaresti tárgyalásokon arról volt szó, hogy a két ország miként birkózzék meg nemcsak a terrorizmussal és a számítógépes bűnözéssel, de a nemzetközi szervezett szindikátusokkal és a pénzügyi bűnözéssel is. Az FBI igazgatója felhívta az újságírók figyelmét egy friss konkrét ügyre is, amelynek során az FBI együttműködött a román hírszerző szolgálattal és más partnerekkel. Ez az amerikai-román együttműködés azt eredményezte, hogy sikerült több mint 100 bűnözőt kézre keríteni és letartóztatni.
December 8-án pedig az FBI igazgatója a bolgár fővárosban folytatta a tárgyalásait, amelyek középpontjában többek között együttes akciók szerepeltek a terrorizmus, a számítógépes támadások, a terrorizmus és az állami szintű korrupció ellen. Különös figyelmet szenteltek az internet igénybevételével végrehajtott bűnözésnek. Mueller tárgyalt Boyko Boriszov bolgár miniszterelnökkel, Tsvetan Tsvetanov belügyminiszterrel és a bolgár biztonsági szervezetek igazgatóival.
A látogatása pikantériája, hogy a bolgár hatóságok az FBI-val karöltve éppen az előző napon vettek őrizetbe Szófiában és Burgasban három fiatal – 28-36 év közötti - férfit, akik állítóag amerikai bankoktól származó e-mail küldésével próbáltak banki ügyfelek nevét és jelszavát megtudni, pénzük megszerzésére. A bolgár rendőrség által tartott házkutatás során rmobil telefonokat, hacker programokat tartalmazó számítógépes rendszereket, laptopokat, számos pénzügyi tranzakcióra vonatkozó átvételi elismervényeket foglaltak le. A gyanúsított bolgár bűnözőket pénzügyi vonatkozásű bűncselekmények elkövetésével vádolják.
Az FBI természetesen rendszeresen hírt ad arról, amikor az Egyesült Államokban sikerült tetten érni és bíróság elé állítani egy-egy ipari kémet, legyen az illető amerikai vagy külföldi állampolgár. Tanulságként érdemes idézni az egyik néhány héttel ezelőtti konkrét esetet, amely Indiana szövetségi államban történt. Ott ugyanis elfogtak egy Kexua Huang nevű kínai állampolgárt, aki bevallotta, hogy gazdasági kémkedést végzett, gazdasági titkokat tulajdonított el. A történet tanulsággal szolgálhat. A 48 éves kínai férfi a Dow Agrosciences nevű vezető nemzetközi mezőgazdasági nagyvállalatnál dolgozott.
A cég többek között biotechnológiai termékeket állít elő. Huang gyorsan haladt felfelé a ranglétrán, és a kutatási részleg vezetője lett. A Dow alkalmazottjaként aláírt egy olyan szerződést, amely arra kötelezte magát, hogy megőrzi a bizalmas információkat, beleértve kereskedelmi titkokat. A szerződés kifejezetten megtiltotta neki, hogy a Dow hozzájárulása nélkül nyilvánosságra hozzon tudomására jutott bizalmas információkat.
Ám letartóztatása után Huang beismerte, hogy a Dow-nál történt alkalmaztatása során a cég több üzleti titkát eltulajdonította, magyarán: ellopta azokat, s az ellopott anyagokat pedig arra használta fel, hogy engedély nélkül kutatásokat végezzen azzal a szándékkal, hogy azokat a Kínai Népköztársasághoz köthető egyik egyetemnek játssza át. Huangot később a Cargill amerikai nevű nemzetközi élelmiszertermelő és kereskedőcég alkalmazta biotechnológusként. Ott is aláírt egy olyan szerződést, amely szerint soha nem hozhatja nyilvánosságra a Cargill üzleti titkait, bizalmas információit. A letartóztatása után azonban beismerte, hogy az utóbbi cégtől egy új termék készítésére vonatkozó üzleti titkokat lopott el. Az ügyészség szerint a kínai férfi illojális tevékenysége által okozott kár együttes összege meghaladja 7 millió dollárt. Mindkét cégnél természetesen belső elhárítás működött. „Huang arra használta fel az Egyesült Államok két vezető mezőgazdasági vállalatánál betöltött „bennfentes helyzetét”, hogy értékes üzleti titkokat lopjon el a szülőföldjén, Kínában történő felhasználásra” – hangoztatta General Breuer igazságügyi miniszterhelyettes.
Az FBI szerint a hidegháború színtere mára megváltozott, ma már a globális piacra tevődött át. Becslése szerint amerikai vállalatokat évente sok milliárd dollárnyi kár éri azért, mert külföldi (sőt belföldi versenytársak is) gazdasági hírszerzés folytatnak üzleti titkok megszerzésére. Azok a külföldi versenytársak, amelyek bűnös úton igyekeznek bizalmas, titkos gazdasági információk megszerzésére, általában valamely adott cégben belüli „bennfenteseket” igyekeznek beszervezni. Eszköztárukból nem hiányzik a veszegetés, a számítógépes támadás, a lopás, szellemi tulajdonjogokat képviselő és eldobott termékek felkutatása, megszerzése, telefonbeszélgetések lehallgatása stb.
Ezért az FBI igen részletes tájékoztatást, tanácsot ad arra nézve, hogy az üzleti életben hogyan lehet védekezni azokkal szemben, akik gazdasági kémkedésre vállalkoznak. Mindenekelőtt fontosnak tartja, hogy bármely vállalat felismerje, fenyegeti-e belső vagy külső veszély, ezért kívánatos, hogy megfogalmazza, értékelje üzleti titkait, dolgozzon ki aktív tervet az őrzésükre. A vállalati dolgozókat pedig képezni kell a szellemi tulajdonjog biztonságának védelmére.
Természetesen az FBI tanácsai ennél sokkalta szélesebb körűek. Arra is kitérnek például, milyen kockázatok jelentkezhetnek, ha valamely adott céget látogatók keresnek fel, akik aztán az eredeti programtól eltérve, túlzottan kíváncsiak, érdeklődőek stb. stb., látszatra ártatlan üzleti kapcsolatokra törekedve, gazdasági információk megszerzése érdekében.
Nem véletlen, hogy az amerikai igazságügy-miniszter helyettese igen kategorikusan fogalmazott: "Nem engedhetjük meg, hogy amerikai vagy külföldi állampolgárok más országokban lévő versenytársaknak juttassanak érzékeny üzleti információkat. Az ilyen bűncselekmények veszélyt jelentenek az amerikai gazdaságra nézve, és veszélyeztetik országunk vezető szerepét az innováció terén". És ez a véleménye természetesen nem csupán az amerikai tulajdonú cégekre és nem csupán az innováció területére érvényes…
A szerző a MÚOSZ gazdasági tagozatának elnöke
