Az Európai Unió döntött az iráni olajembargóról
Olajembargót vetett ki az EU Iránra a közel-keleti ország nukleáris programja elleni szankcióként – a tagállamok külügyminiszterei erről tegnapi ülésükön határoztak. Az olajembargó fokozatosan lép hatályba: az importról szóló új szállítási szerződések megkötésére azonnali tilalmat mondtak ki, azonban az érvényben lévő kontraktusokat csak egy bő öthónapos, július 1-jéig tartó átmeneti időszak után mondják fel. A fokozatosan hatályba lépő embargót egy kompromisszum eredményeképpen fogadták el a miniszterek, miután Nagy-Britannia, Francia- és Németország három hónap után léptette volna hatályba a teljes tilalmat, míg az iráni olajtól leginkább függő Görögország egyéves átmeneti időszak mellett érvelt. A dél-európai ország olajimportjának ugyanis több mint harmada Iránból származik. Görögország mellett Spanyol- és Olaszország számít az iráni olaj fő európai vásárlójának, esetükben mintegy 15, illetve 12 százalékos az iráni olaj részesedése. Összességében az EU 2011 első tíz hónapjában átlagosan napi 600 ezer hordó olajat importált Iránból, amely termelésének mintegy 20 százalékát exportálja Európába. „Az EU elsősorban Szaúd-Arábiából és Líbiából pótolhatja a kieső iráni forrást. Utóbbi ország esetében egyre jobban helyreáll a termelés, amelynek szintje már elérte a Kadhafi-rezsim megdöntését eredményező harcok előtti szint 60 százalékát” – mondta el lapunknak Szabó Gábor. Az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő részvényportfólió-menedzsere szerint az EU-nak majd meg kell fizetnie politikai döntésének árát, ugyanis az embargó várhatóan tovább emeli az olaj árát, amelynek utóbbi hetekben tapasztalható növekedését is elsősorban az iráni helyzet éleződése okozta. Szabó Gábor becslése szerint az iráni kérdés nélkül az olaj ára jelenleg 10-20 dollárral lenne olcsóbb. A brent ára tegnap 111 dollár fölött állt az uniós embargóról szóló döntés után.
A szakértő elmondta: miután a Molnak nincs iráni érdekeltsége, így a magyar céget az uniós embargó csak áttételesen, az olajárak növekedésével érintheti. A hazai olajtársaság emiatt kénytelen lesz tovább emelni kiskereskedelmi árait, ez a válság és a már történelmi csúcson lévő üzemanyagárak miatt eddig is mérsékelt hazai fogyasztást tovább vetheti vissza.
Szabó Gábor elmondta: az olajár robbanásszerű emelkedésére akkor lehet számítani, ha Irán beváltja azon fenyegetését, hogy a fokozódó nyugati szankciókra válaszul lezárja a világ kőolaj-kereskedelme szempontjából létfontosságú, a Perzsa-öböl bejáratának számító Hormuzi-szorost. Az Irán és Omán partjai között húzódó, 54 km széles szoroson keresztül bonyolódik ugyanis a kőolaj világkereskedelmének 20 százaléka. Elemzők szerint azonban nem valószínű, hogy Teherán „elmenne a falig”, és tényleg beváltaná fenyegetését, mivel a szoros lezárása komoly gazdasági károkat is okozna a világ harmadik legnagyobb olajexportőr országának, mivel az olajszektor fedi le az iráni gazdaság 60 százalékát.
Pénzügyi szankcióval is büntet Európa, ezzel csatlakozva az USA-hoz
Az EU az olajembargó mellett befagyasztotta az iráni központi bank unióban lévő vagyonát, illetve megtiltott a pénzintézettel minden üzletkötést. A lépés célja az olajembargóhoz hasonlóan az, hogy megnehezítsék Teherán atomprogramjának finanszírozását – a feltételezések szerint ugyanis a program nem békés célokat szolgál. Az Iránból olajat nem importáló Egyesült Államok már a múlt év végén életbe léptette az iráni olajexport pénzügyi szankcióját. E szerint kizárhatók az amerikai pénzügyi rendszerből azok a külföldi pénzintézetek, amelyek együttműködnek az iráni központi bankkal az olajkereskedelem finanszírozásában.
