Romániai tüntetés Arafatért
Az egészségügy magánosításának tervei miatt kirobbant elégedetlenség az elmúlt évek legkomolyabb tüntetéseihez vezetett Románia-szerte az elmúlt napokban. A már öt napja tartó demonstrációk azután kezdődtek el csütörtökön, hogy lemondott az egészségügyi tárca helyettes államtitkára, a palesztin származású Raed Arafat, miután egy élő televíziós műsorban szóváltásba keveredett Traian Basescu államfővel. Az igen nagy köztiszteletnek örvendő Arafat – aki a rendszerváltás után kiépítette a korszerű sürgősségi mentőszolgálatot – ugyanis nem értett egyet azzal, hogy a mentőszolgálat piacát is újraszabályozta volna az egészségügy privatizációjáról szóló eredeti törvénytervezet, amelynek az elfogadását szívügyének tekintette az államfő.
Bár az Arafat melletti csütörtök–pénteki szimpátiatüntetések hatására a kormány Basescu kérésére visszavonta a törvénytervezetet, hétvégén országszerte újabb demonstrációkat tartottak, sőt, Bukarestben a tüntetők a biztonságiakkal is összecsaptak. A hétvégi demonstrációkon a tiltakozók már az utóbbi években súlyos megszorításokat bevezető kormány, illetve Traian Basescu államfő távozását is követelték. Az ellenzéki pártok egyben előre hozott választásokat sürgettek. A parlamenti voksolást eredetileg novemberben tartják az önkormányzati választással egy időben.
„A 2004 óta hatalmon lévő Traian Basescu államfő elnökségének mandátuma alatt ilyen komoly, az egész országra kiterjedő tüntetéssorozatra még nem került sor” – emelte ki lapunknak Pászkán Zsolt. A Románia-szakértő elmondta: az államfő túllépve saját hatáskörét átvette a kormány szerepét, és határozottan kiállt az egészségügy magánosítása mellett, amelyet kiemelt fontosságú reformként állított be. Az államfői hivatal által elkészített jogszabálytervezet kidolgozását azonban semmilyen szakmai előkészítés, vita nem kísérte – mondta a szakértő.
A jogszabálytervezet értelmében valójában megszüntették volna az állami egészségbiztosítást oly módon, hogy továbbra is az állam szedte volna be az egészségügyi hozzájárulást, azonban annak elosztását már magánbiztosítókra bízta volna. A tervezet a vizitdíj bevezetését is előírta, annak mértékéről azonban nem szólt. Az várhatóan a plusz egészségügyi szolgáltatások után fizetendő kiegészítő biztosítási díj mértékét közelítette volna meg. Utóbbi napi összege 1–40 lejnek (70–2800 forintnak) felel meg, ez az 1200-1500 lejes átlagkereset mellett igen jelentős összegnek számít – mutatott rá Pászkán Zsolt. A szakértő kiemelte: az igazi felzúdulást az okozta, hogy a törvénytervezet az igen népszerű Raed Arafat által kialakított sürgősségi mentőszolgálatot is piaci alapra helyezte volna.
Az egykor Marosvásárhelyen praktizáló Arafat népszerűsége annak köszönhető, hogy megteremtette a hatékonyan működő román mentőszolgálatot. A kilencvenes évek elején, Arafat színre lépése előtt ugyanis előfordult, hogy a mentő órákat késve ért ki a helyszínre, több haláleset is előfordult emiatt. Az Arafat által megteremtett rendszer hatékonyságát bizonyította az is, hogy az IMF legutóbbi, decemberi felülvizsgálatakor is kiemelte, a sürgősségi mentőszolgálat megfelelően működik az országban, így annak átalakítása nem szükséges az egészségügyi reform során – mondta a szakértő.
Először hátrált meg a kormány
A hétvégi események azt mutatják, hogy az egészségügyi reform kérdése csak a szikrát jelentette ahhoz, hogy egy nagyobb tüntetési sorozat jöjjön létre a kormány megszorító politikája ellen. A 2009 óta hatalmon lévő, Emil Boc vezette, a Demokrata Liberális Pártból, az RMDSZ-ből és a balközép UNPR-ből álló kormány ugyanis igen drasztikus megszorítást vezetett be az utóbbi években a 2009-ben felvett 20 milliárd eurós IMF-hitel feltételeként. Ennek keretében 25 százalékkal csökkentették a közszféra béreit és a nyugdíjakat, valamint megemelték az áfát, illetve 200 ezer embert bocsátottak el az állami szférából. Ez egyben az első alkalom, hogy a sorozatos megszorításokat bevezető Boc-kormány demonstrációk hatására visszavont egy törvényjavaslatot.
