Teherán elzárja az olajcsapot
„Az olajár megugrása mögött nem keresleti-kínálati okok, hanem az iráni helyzettel kapcsolatban amúgy is ideges piac érzelmi alapú reakciója áll” – mondta el lapunknak Szabó Gábor. Az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő részvényportfólió-menedzsere szerint az iráni lépés alapvetően szimbolikus döntés volt, miután elenyésző a két érintett EU-tagállamba irányuló iráni olajexport menynyisége. Franciaország olajszükségletének mindössze három százalékát exportálta Iránból, míg Nagy-Britannia esetében az iráni olaj kevesebb mint egy százalékát fedezte az ország energiaszükségleteinek. Az is az iráni lépés szimbolikus jellegét erősíti, hogy a francia és a brit olajcégek, a Total, illetve a Shell az uniós szankcióra felkészülve már leállította vagy jelentősen csökkentette iráni beszerzéseit.
Az olajár emelkedésében az is szerepet játszott, hogy a piacok attól tartanak, Teherán hamarosan más EU-tagállamokra is kiterjesztheti az export leállítását. Tegnap az iráni olajügyi miniszterhelyettes be is jelentette, hogy az iráni olaj fő európai felvevőhelyének számító három EU-tag (Spanyol-, Görög- és Olaszország) irányába, valamint Portugália, Németország és Hollandia felé is beszüntetik az exportot, ha az EU tagállamai továbbra is „ellenségesek” lesznek Iránnal szemben. Az Európai Bizottság válaszul azt közölte, hogy a megfenyegetett EU-tagok közül Hollandia már leállította az iráni olajimportot, míg az iráni olaj fő célpontjának számító három dél-európai ország csökkentette vásárlásait.
A világ harmadik legnagyobb olajexportőrének számító Irán napi 2,5 millió hordós exportjának több mint 20 százalékát, napi mintegy 600 ezer hordó kőolajat exportált tavaly az EU-ba, vagyis az európai export júliusi kiesése komoly érvágás lehet Teherán számára, miután a közel-keleti ország költségvetési kiadásainak több mint felét az olajbevételek fedezik. Az EU azt reméli, hogy a kieső bevételek arra ösztökélik majd Teheránt, hogy hagyjon fel az EU szerint atombomba előállítását célzó urándúsítási programjával. Teherán azonban már korábban jelezte, hogy az európai szankcióra válaszul még a július 1-jei határidő előtt elzárja az olajcsapokat európai vevői előtt, miután a kieső uniós vevők helyett majd más partnerek felé értékesíti olaját.
Ezzel kapcsolatban azonban a Financial Times arról értesült, hogy a teheráni reményekkel ellentétben lassan halad az új piacok szerzése az Európából kieső olajmennyiség számára. Irán elsősorban Kínában és Indiában kívánja értékesíteni a felszabaduló felesleget, a tárgyalások azonban lassan haladnak, miután Teherán eddig tartózkodott attól, hogy kedvezményt adjon áraiból. Kína 2011 első felében az iráni olajexport 22, India pedig 13 százalékát szívta fel.
Ami az uniós szankció miatt Európa számára kieső iráni olajmennyiség hatásait illeti, Szabó Gábor elmondta: az EU elsősorban majd Szaúd-Arábiából és Líbiából pótolhatja a kieső iráni forrást. Szaúd-Arábia már jelezte is, hogy kész felpörgetni termelését, hogy pótolja az EU számára a kieső iráni olajat. Líbiában pedig a termelés már elérte a Kadhafi-rezsim megdöntését eredményező harcok előtti szint 70 százalékát.
Iráni hadihajók a Földközi-tengeren
Az olajár megugrását az exportra vonatkozó teheráni bejelentés mellett egyéb tényezők is okozhatták. A hétvégén ugyanis olyan értesülések jelentek meg a sajtóban, miszerint elképzelhető, hogy Irán atomprogramjának bővítésére készül a Kom melletti föld alatti nukleáris létesítményben. Eszerint Teherán új generációs centrifugák ezreit vetheti be az atomfegyver gyártásához is szükséges urándúsítás felgyorsítása érdekében. Emellett az is borzolhatta a piaci szereplők idegeit, hogy a hétvégén két iráni hadihajó, átkelve a Szuezi-csatornán, meglátogatta a szíriai Tartúsz kikötőjét. Az esemény azért számít rendkívülinek, mert az 1979-es iszlám forradalom óta eddig csak egyszer keltek át iráni hadihajók a Szuezi-csatornán.
