Vlagyimir Putyin drága ígéretei

Mintegy 130 ezer ember éltette tegnap Moszkvában Vlagyimir Putyint. A Luzsnyiki stadionban a honvédelem napján megtartott tömegdemonstráción az orosz miniszterelnök is felszólalt. „Nem engedjük, hogy bárki is ránk erőltesse az akaratát, ma mi vagyunk a haza védelmezői. A harc Oroszországért folytatódik, a győzelem a mienk lesz” – mondta hívei előtt.

Putyinnak nincs nagy szüksége arra, hogy választói köre nagyságát demonstrálja: ő volt, és ő is maradt a március 4-i elnökválasztás esélyese, így aligha kérdés, hogy négy év szünet után hat évre visszahódíthatja a Kremlt. Sőt, a friss közvélemény-kutatások azt is valószínűnek tartják, hogy akár már az első fordulóban megszerezheti a győzelemhez szükséges ötven százalékot a 140 milliós országban.

A támogató demonstráció inkább az egyre nagyobb tömegeket vonzó ellenzéki tüntetésekre adott, már-már logikus válasz volt. Putyin ellenzéke különösen a decemberi parlamenti választások után aktivizálódott. A voksolás a korábbinál jóval szerényebb sikert hozott a jelenleg kormányfőként működő politikus pártja, az Egységes Oroszország számára, ám a szűkített pártlistával zajlott szavazáson elért 49,5 százalékos eredményhez is csalás kellett az ellenzék szerint.

A vádakat Putyin könnyedén rázta le az elmúlt hetekben, az azonban számára is világossá vált: az elnökség elérése sokba fog kerülni. A miniszterelnök a napokban tette közzé például a hadsereg fejlesztésével kapcsolatos ígéreteit. A 23 000 milliárd rubeles tervet nem annyira az Oroszország szomszédságában fenyegető konfliktusok, hanem a hadsereg fejletlensége motiválja a politikus szerint, aki szerint a hadiipari komplexum megújítása más iparágak fejlődésének motorjává válhat. Putyin emellett a szociális juttatások bőkezű emelésével kampányol – öszszességében a szövetségi kiadások az idén 14 százalékponttal növekedhetnek az egy évvel korábbihoz képest.

Mostanra már számszerűsítették a kampányígéretek összegét: a Capital Economics londoni közgazdászai az eddigi kijelentések alapján 2018-ig 4800 milliárd rubeles (35 000 milliárd forintot meghaladó) többletkiadással számolnak, amelynek egyelőre nincs is meg a fedezete. Az orosz GDP 45 százalékát kitevő összeg a nyersolajexport-bevételek nélkül számolt államháztartási deficitet 15 százalék körüli szintre emelné. A Capital Economics úgy kalkulált: ahhoz, hogy az ígéretek ellenére kiegyensúlyozott legyen a költségvetés, a mostani, iráni embargó miatt magasnak számító, 120 dollár körüli árszintnél is drágább, hordónként 130 dolláros olajátlagárra lenne szükség. Ezt az összeget jelenleg 117 dollárra teszik – 2008-ban, amikor Putyin elnöki mandátuma lejárt, 55 dollár is elég volt.

Jóllehet Oroszország államadóssága mindössze a GDP 10 százalékát teszi ki, és a növekedés is jóval az európai átlag felett, 3 százalék körül lehet az idén, a Fitch Ratings mégis osztja a londoni közgazdászok aggodalmait. A hitelminősítő a múlt hónap közepén levette a napirendről Oroszország adósosztályzatainak javítását, stabilra módosítva a szuverén orosz besorolások kilátását a felminősítés lehetőségére utaló addigi pozitívról. A Fitch Ratings elsősorban politikai okokkal magyarázta a megnövekedő kockázatokat, mondván a kormányzatra nehezedő lakossági nyomás hatására lanyhulhat a kormány készsége a költségvetési kiigazítások végrehajtására.

A politikai nyomás azonban nem csak az ellenzéki tüntetésekben nyilvánul meg, súlyos gazdasági következményekkel is jár. Elsősorban a burjánzó korrupció, a hatóságok cégekkel szembeni kiszámíthatatlan lépései veszik el a befektetők kedvét: a működő tőke menekülése az orosz gazdaság egyik negatív jellemzőjévé vált. Miközben jelentősen nőtt a tőkebeáramlás – a 2010-ben elért 142 milliárd dollárhoz képest 2011 első 9 hónapjában már meghaladta a 165 milliárdot –, a kiáramlás is felgyorsult: a 2010-es 99 milliárd után 2011 első három negyedévében már 127 milliárd dollár volt a föderáció központi bankjának adatai szerint.